A Jobbik sunyiban előz. Bizony öt százalékot hízott, mindjárt kidagad a fazékból. Elképesztően jól dolgozik. Mint a vírus, úgy fertőzi a népet. (Nincs nehéz dolga: a magyar gyerek a rasszizmust a bébitáppal szívja.)
Négyet hallottam az utóbbi héten, személyesen. Először valaki egy gazdaboltban tartott nekem előadást a pénzügyi háttérhatalomról (ők a zsidó világösszeesküvés, és mindent meg lehet tudni róluk az Echo tévéből), mert megkérdeztem, megkapták-e már a NAV-os pénztárgépet. Aztán egy jó külsejű buszvezető cigányozott önfeledten a szintén jó külsejű váltótársával, szellemi gimnasztika gyanánt - cigány a környéken nem látszott. Aztán egy kiszolgáló az ország egyik legelegánsabb cukrászdájában az egyik asztaltársaságra panaszkodott grimaszokkal. Megkérdeztem, hogy miféle népek: tán törökök? “Rosszabb: héberek”- mondta. Legutóbb pedig a kórházban beszélgettem egy nagyon kedves fiatalemberrel a cápákról - senki ne kérdezze, miért pont róluk -, mire megjegyezte, hogy ő a cápákat arra használná, hogy egy lakatlan sziget körül tartaná őket, és oda vinné az összes “sötétbőrűt”.
Ebből egy is sok a becsületes embernek. Ha viszont naponta beszélnek az emberek így, nyíltan, teli szájjal, minden aggodalom nélkül, akkor a jobbikos erők befejezték munkájukat: szinte fölmérhetetlen a rasszista fertőzöttség. Ez könnyedén szavazatokká alakítható.
Ám a Fidesz vélhetően téved, amikor azt hiszi, hogy ha megteszi azt a gazemberséget, hogy ennek a jobboldalnak pávatáncol, akkor a nem annyira vérbunkó jobboldaliak majd átszavaznak, hiszen a Fidesz is azt mondja, amit hallani akarnak. De minek átszavazni, amikor ott a Jobbik? Arról nem is beszélve, hogy - mint minden demagógiára építő párt - a Jobbik is kiválóan mondja ki azokat az “igazságokat”, amelyek csíráznak és kikelnek azokban, akik nem mindenben elégedettek az Orbán-kormány politikájával, és trafikot se kaptak.
Ostoba az, aki azt hiszi, hogy titkos vagy nyílt pártszövetségre lehet lépni a nácikkal. Ám az is lehet, hogy nem téved, de történelmi bűnt és átkot hoz ránk. Mint Lázár János az eszméletlenül ostoba - vagy gonosz - mondataival.
