busójárás;Mohács;

- Ma kezdődik a busójárás Mohácson

A Maszkot ölt apraja-nagyja című farsangi készülődéssel megkezdődik ma a mohácsi busójárás, amelynek keretében hat napon át minden eddiginél több, 1100 jelmezes űzi a telet a Duna-parti városban.

A busójáráson 34 helyszínen reggeltől estig 80 programra várják az érdeklődőket. A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló népszokás rendezvényei között lesz farsangi felvonulás, dudástalálkozó, népdaléneklési verseny, többféle táncház és színházi produkció, számos néptánc-előadás, busóbál, busólakodalmas, valamint maszkfaragó foglalkozások és kiállítások is neves művészek által készített busóálarcokból.

Az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára felkerült népszokás idei rendezvényein 40 busócsoport várhatóan mintegy 950 busója és további 150 maskarása vesz részt, a kiemelt rendezvényekre 80 ezer látogatót várnak.

A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a mohácsi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A temetőkben az angyalsíroknál is szomorúbbak a hantok, ahol gyermek gyászolja a szüleit. A nemzeti sírkertben sok ilyet láthat az, aki nagyjaink nyughelyét keresi fel: A kő obeliszken zokogó kisfiú láttán nehéz továbblépni… A gyereknek, aki elveszíti az apját, kissé megszűnt a gyerekkora. Váratlanul kell felnőnie, legnagyobb és legbiztosabb barátja nélkül ugyanis egyedül maradt a komoly és hazug felnőttvilágban.