A szociál-liberális viszály hónapok óta szakítással fenyeget, erre tett pontot hétfő este Crin Antonescu liberális pártelnök, amikor bejelentette pártja, a PNL kilépését a kormányból. A szakítás kódolva volt, nem azért, mert az europarlamenti választásokon önállóan indul a két párt, hanem inkább az év végére várható államfőválasztás miatt.
A közel 70 százalékos parlamenti többséggel rendelkező szociál-liberális szövetség, az USL koalíciós szerződése szerint a kormányfőt a nagyobbik párt, a szocialisták, az államfőt pedig a liberálisok adják. Victor Ponta miniszterelnök is lett, de a szocialista párton belül egyre nagyobb volt az ellenállás a folyamatosan csökkenő népszerűségű Antonescu közös jelöltként való indítása ellen. A két pártelnök viszonya is megromlott, idő kérdése volt a szakítás.
Az új kormánytöbbség felállításhoz azonban Pontának mindenképpen szüksége van az RMDSZ-re, a magyarok voksai nélkül igen ingatag lenne a többsége. Ez azonban nem feltétlenül jelent koalíciót, az RMDSZ külső, parlamenti támogatással is biztosíthatja az új kormány működését.
A jelenlegi mandátummegoszlás szerint a szocialisták és két kisebb szövetségesük 48 százalékon állnak. A Ponta vezette PSD nemrég új választási szövetséget kötött az EP-választásra Szociáldemokrata Szövetség (USD) néven. Az új partnerek régiek, tagjai voltak a kétharmados USL koalíciónak is.
Bár önálló pártként gyakorlatilag nem léteznek, a 2012-es választáson mégis jelentős számú mandátumhoz jutottak a "nagyok" támogatásával, akik így hálálták meg a Mihai Razvan Ungureanu vezette kabinet megbuktatását.
A Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) jórészt párt és frakcióváltó politikusokból áll, a Konzervatív Párt (PC) pedig hosszú ideje jelen van a parlamentben mintegy 6-7 százalékos mandátumaránnyal, de önállóan még sohasem indult, mindig valamely nagy párt listáján jutott be. Vonzerejük vezetőjük médiabirodalmában rejlik, az ő tulajdonában van ugyanis - többek között -az egyik legnagyobb román hírtelevízió.
Az USD 48 százaléka a képviselőházban elegendő is lenne, mert számíthatnak a 17 tagú kisebbségi frakció támogatására, ám a szenátusban nincs képviseletük a nemzeti kisebbségeknek. A szenátusi egyszerű többség 86, az USD-nek 85 mandátuma van. Az RMDSZ-nek eredetileg 8 szenátora volt, de egy lemondást követően pillanatnyilag 7 mandátummal rendelkezik a szenátusban, ami 6 fős többséget jelenthet Pontaéknak.
A képviselőházban az USD-nek 189 szavazata van, az egyszerű többség 203. A kisebbségi frakcióval már 206 mandátum állhat mögöttük, az RMDSZ 18 képviselőjével pedig egy viszonylag kényelmes 224 mandátumot, 55 százalékot.
A kormány elfogadásához a két ház együttes ülésén 288 szavazat szükséges, az RMDSZ-el együtt 316 szavazatot gyűjthetnek.Tegnap Ponta bejelentette, tárgyalni fog az RMDSZ-el a kormányra lépésről.
Kelemen Hunor RMDSZ elnök erre úgy reagált: nem utasítja vissza a párbeszédet, de három nagy kérdéscsomaggal ülne a tárgyalóasztalhoz, a kisebbségi jogok területén, a gazdasági és szociális ügyek területén, valamint az infrastrukturális beruházások területén próbálná érvényesíteni céljait.
Az erdélyi magyar közösség érdekeinek képviselete lesz a legfontosabb a tárgyalásokon, de a részleteket nem kívánja a sajtón keresztül üzenni tárgyalópartnereinek. Kiszivárgott hírek szerint két tárcát kaphat a magyar képviselet.
