Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiapolitikáért felelős államtitkára viszont a paksi beruházás mellett érvelt. Közölte: "mire van szüksége a magyar nemzetgazdaságnak? Energiára, ami legyen tiszta, olcsó, biztonságos, fenntartható." Hozzátette: a magyar villamosenergia-rendszernek becslések szerint 6300 megawatt kapacitás rendszerbeállítása válik szükségessé 20 éven belül. Ezt csak importtal, vagy saját kapacitás megteremtésével tudjuk biztosítani. Jelenleg az import aránya 28,9 százalék, és ez 1995 óta növekszik. Ennek oka, hogy a villamosenergia árai 40 százalékkal estek, így a magyar piacról a versenyképtelen hazai erőművek kiszorultak. Ám szükség van arra, hogy az import ne szaladjon el. Az atomerőmű egyszerre biztosít minden célt: megfizethető, megfelel az ellátásbiztonság követelményeinek és alkalmas a széndioxid kibocsátás csökkentésére is.
Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Menedzsment Kutatóközpont igazgatója viszont arról beszélt: Németország is jelen van az energiaexport piacán, miközben energia termelésének 21 százalékát megújuló forrásokból fedezi. Igaz, hogy ez néha hektikus lehet, de tavaly például 21 terawattórányi energiát adott el. Felsmann szerint amikor Németország jelen van az energiapiacon, akkor nagyon olcsó energiát kínál, amit figyelembe kell venni akkor, amikor az atomenergiával megtermelt villamosenergia piaci lehetőségeit mérlegeljük.
Felsmann Balázs is vitatta a paksi beruházás szükségességét, megtérülését és a 4,9 százalékos kamatú orosz kölcsön olcsó mivoltát. A szakértő szerint ugyanis euróban a 30 éves lejáratú államkötvények hozama 4,5-4,8 százalék, Magyarországnál ez 5,5 százalék felett van, míg Romániában 3,4 százalék. "Tehát még Románia is kedvezőbb feltételekkel tudna belevágni a projektbe, mint Magyarország, anélkül, hogy bárkitől szívességet kérjen" - jegyezte meg a szocialista kormány alatt 2008-ig a gazdasági tárca szakállamtitkári posztját betöltő szakember.
A mundér védői
A konferencián védelmébe vette a paksi beruházást Aszódi Attila, BME Nukleáris Technikai Intézetének az igazgatója. Csakúgy mint Büky Gergely, az MTA doktora. A nyugalmazott egyetemi tanár szerint villamosenergiát termelni kell és nem pedig importálni.
Fenntarthatatlan az energiafelhasználás növekedési üteme. Ötven év alatt az energialábnyom két és félszeresére növekedett. Ennek csökkenéséhez nem járul hozzá az atomenergia sem. Erről Munkácsy Béla, az ELTE Környezet és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársa tartott előadást, aki úgy látja, az atomerőmű az ökológiai lábnyoma a fosszilis energiához mérhető.
Mezei Ferenc, az Európai Neutronkutató Központ technikai igazgatója azt vázolta fel, hogy Európában az átlagos háttérsugárzás 8-25 nappal rövidítheti meg az emberek életét. „Ám ez egy fiktív adat, ugyanis a háttérsugárzást okozó eszközök nélkül sokkal több napot veszítenének az életükből” – mondta Mezei.
A kormány nem számolt az Európai Unióval
A paksi beruházásnál az Európai Uniós (EU) szabályozás jelenti a legnagyobb kockázatot - véli Deák András György. A Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa úgy látja: a jelenlegi finanszírozási konstrukció könnyen minősülhet olyan tiltott szubvenciónak, amely miatt az EU akadályt gördíthet az erőmű megépítése elé a jelenlegi formában. "A kormány alábecsülte a szabályozási kockázatokat - vélte Deák András, aki szerint megvan a veszélye, hogy az EU-s szabályozásnak így nehéz lesz megfelelni, és akkor ott állunk egy megkötött hitelszerződéssel az oroszokkal."
"Joggal lehet arra számítani, hogy ebből így nem lesz erőmű" - mondta Deák, aki a projekt nemzetközi politikai vonatkozásait vette számba a tegnapi konferencián. "Magyarországon előállt az a furcsa helyzet, hogy mindenki az oroszokkal akar üzletelni" - mondta az elemző, hiszen a szocialisták, az Orbán-kormány, de még a szélsőjobb is ezt támogatja. Úgy tűnik, mintha az egész politikai elit az oroszok zsebében lenne, ez még Bulgáriában sincs így - fogalmazott kritikusan Deák, aki szerint ez a most éppen leszálló ágban lévő EU-orosz kapcsolatok fényében különösen nehéz diplomáciai feladatot ró a mindenkori kormányra. Deák óvott attól, hogy Magyarország az EU-orosz kapcsolatok "frontvonalára" kerüljön.
Deák András György szerint egyedüli érvünk az erőmű bővítése mellett a levegőszennyezés csökkentése. Kétségtelen, hogy idővel a mátrai erőművet be kell majd zárni, hiszen Magyarország széndioxid kibocsátásának 20 százalékát ez adja. Pótolni ezt úgy tűnik, valóban csak atomerőművel tudjuk, mert Deák szerint nagyon kevés történt a megújuló energiák területén.
Az elemző megjegyezte: a legfájóbb a paksi bővítés kapcsán, hogy "az oroszkérdés még mindig fontos barométer a visegrádi országok között", márpedig a kurtán-furcsán összehozott szerződés miatt, a visegrádi országok - Lengyelország, Csehország, Szlovákia - családjában kissé nőtt a bizalmatlanság Magyarországgal szemben.
