Emlékeztetett: Olaszországban a 2013-as parlamenti választások eleve bizonytalan helyzetet teremtettek. A választók arra "kényszerítették" a két legjobb eredményt elérő pártot - a Demokrata Pártot (PD) és a Szabadság Népét (PdL) -, hogy világnézetüket félretéve koalíciót alkossanak, ráadásul az Enrico Letta vezette kormány kiegészült más, kisebb pártok által delegált tagokkal. Ez a helyzet már a kezdetektől megnehezítette a kormányzást, és azt vetítette előre, hogy a Letta-kormány tiszavirág-életű lesz - vélekedett.
A szakértő felidézte: miután a bíróság jogerősen bűnösnek találta, és elítélte Silvio Berlusconit, a PdL elnökét, tavaly novemberben a szenátus többi között a koalíciós partner PD szavazataival megfosztotta a politikust szenátori mandátumától. A PdL Berlusconihoz hű képviselői ellenzékbe vonultak, és ekkor szinte mindenki biztosra vette a kormány bukását. Ugyanakkor a PdL főtitkára új pártot alapított Új Jobbközép (NCD) néven, és biztosította a parlamenti többséget a kormánynak - közölte.
Úgy látja, a folyamatos bizonytalanság miatt meglepő, hogy a Letta-kormány idáig kitartott. Ennél már csak a bukásának körülményei meglepőbbek, hiszen politikailag az lett volna természetes, hogy a balközép, demokrata párti miniszterelnököt valamelyik jobbközép pártnak a koalícióból való kilépése buktatja meg - vélte.
Berényi Márk kiemelte: a kormányt azonban a saját pártja buktatta meg. Matteo Renzi, Firenze polgármestere december óta a PD főtitkára, és ambiciózus, agilis, tehetséges politikus. Firenze és általában véve Toscana mindig is az olasz balközép egyik fellegvára volt, és Renzi irányításával a tartomány még inkább az lett.
Kifejtette: a PD sokat köszönhet Toscanának és Renzinek. Ezért nem meglepő, hogy az évek során Renzi egyre nagyobb szerepet követelt magának a párt irányításából. A pártfőtitkári poszt megszerzése után a következő lépés a miniszterelnöki jelölés, amelyre jelenleg minden esélye megvan.
Renzi felemelkedésének oka ugyanakkor nemcsak a politikus ambiciózussága, hanem Enrico Letta folyamatos népszerűségvesztése - hangsúlyozta. A folyamatos és kimerítő koalíciós egyeztetések ugyanis elvonták a miniszterelnök energiáját a kormányzástól. Csütörtökön pedig a PD elnöksége Matteo Renzi indítványára megvonta a bizalmat a kormányfőtől.
A szakértő hangsúlyozta: a jelenlegi válság az olasz történelem egyik legrövidebb krízise lehet, Giorgio Napolitano államfő ugyanis legkésőbb hétfőn megnevezheti az új miniszterelnök-jelöltet.
Berényi Márk szerint az olasz külpolitika várhatóan nem változik. Bár Emma Bonino külügyminiszter nem tartozik Matteo Renzi bizalmi köréhez, "bársonyszéke egyelőre nem látszik meginogni". Emma Bonino tapasztalt politikus, ugyanakkor külügyi munkája élénk viták tárgyát képezi.
A várható belpolitikai változásokkal kapcsolatban az elemző közölte: Matteo Renzi többször kijelentette, hogy nem akar ugyanolyan összetételű kormányt vezetni, mint amilyet Enrico Letta irányított. Márpedig valamennyi miniszter ragaszkodik a posztjához.
Mint kifejtette, ez különösen szembetűnő Angelino Alfano (NCD) esetében, aki a kormány miniszterelnök-helyettese és belügyminisztere volt. Az NCD azért vált ki annak idején a PdL-ből, hogy biztosítsa a Letta-kormány fennmaradását, és nélküle a Renzi-kormánynak sem lehet többsége. Ugyanakkor Angelino Alfano kijelentette, ha nem tarthatja meg a tárcáját, pártja nem szavazza meg a Renzi-kormány programját, ami hosszabb válsághoz vezethetne.
Berényi Márk kitért arra is, hogy Renzi korábban kiemelte: reformokat akar a munkahelyteremtésben és az oktatásban, csökkentené a közszféra kiadásait és az állami bürokráciát. Ezek a törekvések azonban eltörpülnek a választási rendszer régóta húzódó és régóta tervezett átalakítása mellett. A választási törvény beterjesztése és elfogadtatása az új kormányra vár, ami nehéz feladat lesz, mivel több párt nem ért egyet a jogszabály jelenlegi tervezetével.
Emellett hamarosan lejár az olasz nemzeti olajcég, az ENI, az elektromos közszolgáltató Enel és az olasz posta vezetőinek megbízatása, helyükre már a következő kormánynak kell kineveznie az új vezetőket, ami szintén koalíciós, sőt pártokon belüli konfliktusokat okozhat - állapította meg a szakértő.
Enrico Letta miniszterelnök pénteken nyújtotta be lemondását Giorgio Napolitanónak, miután pártja, a PD vezetősége megvonta tőle a bizalmat és megszavazta, hogy Matteo Renzivel váltják fel.