Munkások mérik fel Győr barokk főterén álló Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum (korábban Xántus János Megyei Múzeum) 18. századi műemlék épületét, s tervezik az udvar lefedését. Az bizonyosnak tűnik, hogy a földszinti terekben lévő régészeti kiállításnak, illetve a történeti képtárnak mennie kell.
Azt, hogy ezek az emeletre költöznek, a múzeum igazgatója, Grászli Bernadett sem cáfolta, ám arra nem adott választ, hogy milyen funkciót terveznek a földszinti tereknek és a lefedett udvarnak.
Az igazgató csak annyit mondott, ideje átrendezni a harminc éves állandó kiállítást, de hogy mikor, hogyan, és miből, arra nem kaptunk választ, csak azt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma most írt ki egy, az állandó kiállítások megújítását célzó pályázatot. (Egy új, állandó kiállítást általában több évig készítenek elő - szerk.)
A munkások megjelenése azért is váltott ki csodálkozást a múzeum dolgozóiban, mert eddigi tulajdonosai - a megye, illetve Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) - nem sokat költöttek rá az utóbbi időben. Az ingatlan katasztrofális műszaki állapotban van, bár a homlokzatát látszólag rendbe hozták, évtizedek óta nem volt nagyobb felújítás, ami volt, az is inkább rontott rajta.
Megszüntették a pince szellőzését, aminek köszönhetően az elkezdett nedvesedni, használhatatlanná vált. Tetőszerkezetének lassú szétcsúszás miatt a záró boltozati födémeknél helyi statikai problémák vannak, gépészeti, villamos felújítása szintén indokolt - tudtuk meg az MNV-től, akik rögtön hozzá is tették, ők nem terveznek felújítást. A győri önkormányzat döntései között sem találunk határozatot a rekonstrukcióra.
Az igazgató szerint csupán arról van szó, hogy a város építészeti topográfiájához szükséges vizsgálatokat végeznek az épületen. A múzeum dolgozói arról számoltak be, hogy a város alpolgármestere is végigjárta a múzeumot a napokban, akiről eddig nem sejtették, hogy ennyire érdeklődik a falkutatási eredmények iránt.
A múzeum munkatársai között riadalmat keltett az a terv is, hogy a több mint 500 négyzetméteres udvart lefedik. Korábban is volt erre elképzelés, de nem találtak kielégítő műszaki megoldást. Ugyanis a 18. századi, alápincézett épület falai mellé vélhetően nem lehet tartószerkezetet építeni.
Egyébként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - amíg meg nem szüntették - szigorú előírásokhoz kötötte, és az utóbbi időkben nem engedélyezte a hasonló épületek belső udvarának lefedését. A legújabb terv szerint a rossz állapotú ház falaira próbálják rászerelni az acél-üveg tetőt.
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az épület kezelője azt közölte lapunkkal, hogy felesleges az aggodalmunk: "fel sem merült, hogy az épületet kivonjuk a közgyűjteményi funkció alól". Sőt, azt szeretnék, ha "minél több külső forrás lehívásával igazán méltó körülményeket tudjunk teremteni a múzeumba látogatók számára".
Ugyanakkor megjegyezték, ,,az összevont múzeum létrejöttével a város különböző pontjain több épületegyüttes tartozik az intézményhez, annak a vizsgálata kezdődött el, hogy melyik gyűjteménynek, könyvtárnak, rendezvényhelyszínnek hol lenne a legmegfelelőbb helye." S arra sem kaptunk választ, hogy készülnek-e konkrét rekonstrukciós pályázattal.
Némi reményre adhat okot, hogy a január 31-én elfogadott, Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési koncepcióban találunk egy mondatot arról, hogy tervezik az ingatlan "komplex funkcióbővítő felújítását", amibe teljes körű rekonstrukció, és az udvar lefedése is bele tartozik.
A bizalmatlansághoz hozzájárul az a feszültség, amit az okozott, hogy a Xántus János nevét viselő egykori megyei múzeumot, melynek központja volt az Apátúr-ház, a törvényi változások következtében átvette a város, és a Városi Művészeti Múzeumba olvasztotta.
Így jött lére a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Furcsa helyzet adódott, az 1994-ben alakult városi múzeumba olvadt bele Magyarország egyik legrégebbi, Rómer Flóris győri bencés szerzetes kezdeményezésére 1859-ban megalapított közgyűjteménye.
