A kormánypárti politikus alapesetben - a jelenleg hatályos egytől öt évig helyett - öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná a büntető törvénykönyvben (Btk.) azt, aki jelentős mértékben megzavarja egy közérdekű üzem működését. Akik csoportosan, bűnszövetségben vagy különösen nagy kárt okozva követik el tettüket, tizenöt évet is kaphatnának, a mostani maximum nyolc év helyett.
Boldog István javaslata a legsúlyosabban, tíztől húsz évig terjedő vagy akár életfogytiglani szabadságvesztéssel azokat büntetné, akik fegyveresen, felfegyverkezve vagy különösen jelentős kárt okozva zavarják meg egy közérdekű üzem működését. Jelenleg a büntetési plafon tíz év.
A Fidesz képviselője kimondaná a Btk.-ban, hogy a közérdekű üzem működésének megzavarójával azonosan kell büntetni azt, aki ebben közreműködik.
Boldog István javaslata indoklásában azt írta: az elmúlt években többször is megrongáltak az országban vasúti átjárókat, jelzőlámpákat, közszolgáltatási berendezéseket úgy, hogy ellopták a vezetékeket, alkatrészeket. A tolvajok a megszerzett színesfémet eladták - folytatta -, a lopással és a rongálással a vasút- és közlekedési társaságoknak, a közszolgáltatóknak és az államnak kárt okoztak, a közlekedésben részt vevők biztonságát pedig veszélyeztették.
Szerinte a jelenlegi büntetési tételek nem arányosak a bűncselekmény társadalomra való veszélyességével, ezért javasolta a Btk.-szigorítást. "Mivel közérdekű üzem megzavarásának eredménye azonos vagy súlyosabb lehet egyes terrorcselekmények elkövetése által megvalósított eredménynél, így a legsúlyosabb minősített esetben indokolt a terrorcselekménnyel azonos büntetés kiszabása" - írta a kormánypárti politikus.
A Btk.-módosítás a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
