Mire számíthatunk nyugdíjas korunkra?
Az Union Biztosító piackutatásának résztvevői közül szinte mindenki, 88 százaléka azon a véleményen van, hogy nagyon valószínű, hogy mire ő maga nyugdíjas lesz, az állami nyugdíjrendszer alig fog már működni. A megkérdezettek abból indulnak ki, hogy lesz öregségi nyugdíjuk, de 93 százalék szerint az nem lesz elegendő a megélhetéshez. Ezért tartják 85 százaléknyian elképzelhetőnek, hogy a nyugdíj mellett még dolgozzanak. Szerintük a jövőben a nyugdíjkorhatár emelése várható, átlagosan a korhatár 6 évvel történő emelkedését valószínűsítik, miközben ellenzik azt. Összességében mindössze 10 százaléknyian gondolják úgy, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága érdekében valóban szükség van a korhatár emelésére.
Ha a megkérdezettek számba veszik azt, hogy milyen anyagi forrásaik lesznek majd nyugdíjas korukban (állami nyugdíj, egyéb bevételek), akkor mindössze 13 százalék mondja azt, hogy ez nagyságrendileg el fogja érni a nyugdíjazás előtti jövedelmek szintjét. Abból, hogy a bevételek nem érik el a kívánt szintet, következik, hogy a kiadásokon kell spórolni. Szinte mindenki (91 százalék) azt gondolja, hogy nyugdíjasként a kiadásain csökkentenie kell majd, pedig egy háztartás idős kori kiadása nem annyival kevesebb, mint a lecsökkenő jövedelem, sőt például az egészségre költött kiadások jelentősen növekednek is. Komoly aggályok jelentkeznek azzal kapcsolatban, hogy amikor a kérdezettek nyugdíjasok lesznek, vajon a fizetésük mekkora hányadát kapják majd meg. A megkérdezettek becslése szerint a mai szabályozás alapján a fizetések 63 százalékát át kapják kézhez nyugdíjként az emberek. Amikor viszont ők fognak majd ténylegesen nyugdíjba menni, ez az érték már csak 40 százalék lesz becslésük szerint.
Miből pótolható a csökkenő jövedelemszint?
Bóna Katalin, az Union életbiztosítási ügyvezető igazgatója szerint - „Függetlenül attól, hogy az emberek bizonytalanok az államtól várható nyugdíjjal kapcsolatban, mégis 76 százalék úgy gondolja, hogy elsősorban az állam feladata a nyugdíjról való gondoskodás, 22 százalék szerint elsődleges az öngondoskodás, 2 százalék pedig a családtámogatásában bízik. A bizonytalanságokat érzékelve a megkérdezettek túlnyomó többsége már gondolt arra, hogy jó volna, hogy ha jövőbeni állami nyugdíját valahogyan ki tudná majd egészíteni. De csak 40 százaléknyian jelezték, hogy már tettek is valamilyen konkrét lépést ennek érdekében, például választottak valamilyen nyugdíj-előtakarékossági formát.”
A megkérdezettek szerint az volna az ideális, ha az ember minél előbb elkezdené a felkészülést, a takarékoskodást a nyugdíjas évekre, 78 százalék szerint ezt érdemes már 35 éves kor alatt elkezdeni. Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint – „A valóság azonban merőben más képet mutat, hiszen a legtöbben ennél később kezdik el a megtakarítást.”
Sőt a megkérdezettek több mint négyötöde (28 százalék) egyáltalán nem tervez semmilyen lépést a felkészülés jegyében. Arról a hírről, hogy 2014. január 1. után a biztosítók kínálatában megjelenhetnek olyan nyugdíjbiztosítások, amelyek után 20 százalék adóhoz kapcsolódó kedvezményt lehet igénybe venni mindössze 16 százalék hallott.