Az elmúlt négy kormányzati és parlamenti ciklus utolsó hónapjait vizsgálva az derül ki, hogy a Bajnai-kormány úgy működött, mintha nem lennének választások, míg a többi időszakban inkább hanyagolták a jogalkotást a kormányon lévők. 2010-ben összesen 248 törvény, országgyűlési határozat, kormány rendelet, vagy kormány határozat került elfogadásra.
A mostani kormány láthatólag követni akarja saját 2002-es példáját, amikor minimalizálták a törvényalkotást a választások előtt. Ezt támasztja alá a kormány munkaterve és a törvényalkotási programja. A munkatervben a választásokig 49 jogalkotási feladat szerepel, ez jóval kevesebb mint a Bajnai-kormány utolsó hónapjaira vállalt 99 feladat. A törvényalkotás terén pedig végképp minimalizálni kívánják a hiba lehetőséget, ezt mutatja, hogy mindössze két törvényjavaslat megtárgyalását kezdeményezik az Országgyűlésnél.
A választásokat közvetlenül megelőzően a törvényhozó szerv szünetet tart. Ennek mértéke a mostani időszakban egyelőre nem ismert, de a törvénykezési feladatokból ítélve február 11-nél várhatóan nem ülésezik tovább az Országgyűlés. Ez 54 napos szünetet jelentene a választások előtt. Ezzel nem a mostani Országgyűlés lenne a csúcstartó, hiszen 1998-ban a Horn-kormány alatt 55 nappal a választások előtt hívták össze a parlamentet.
Annak ellenére, hogy jelentősebb jogszabály-tervezet nem található a kormány munkatervében, mégis két esemény megzavarhatja azt az eredeti tervet, nevezetesen a botrányok elkerülését a jogalkotásban.
A rezsicsökkentés nyilvánvalóan pozitív üzenettel bír, bár az időzítése és a mértéke, mindenképpen támadásokra adhat okot. Ez főleg a Jobbik számára lehet kedvező, aki radikális és azonnal rezsicsökkentést fog követelni, míg a demokratikus ellenzéki oldal ennél valószínűleg visszafogottabb lesz.
A komoly támadási felület azonban a Putyin-Orbán paktum parlamenti ratifikálása lesz. Az előzetes kormányzati bejelentés még arról szólt, hogy ezen a héten kerülhet a parlament elé a szerződés, de láthatólag emiatt nem akartak rendkívüli parlamenti ülést összehívni. Ezért a jövő héttől kezdődően nyilvánvalóan ez fogja uralni a jogalkotás kapcsán a kommunikációt.
Két területen várat magára a kormányzati cselekvés, és ezek kihatással lehetnek a választási eredményekre. Az egyik az ún. nonprofit közműszabályozási törvény, amely elviekben annak a szabályait rögzítené, hogy hogyan lehet mindenféle profit nélkül közszolgáltatásokat biztosítani Magyarországon. A kormánypárti nyilatkozatok azonban azt mutatják, hogy ez a feladat áthúzódik a következő parlamenti időszakra.
A másik megoldatlan jogalkotási kérdés, a devizahitel-probléma. A kormánypárti politikusok láthatóan az időt húzzák megoldás híján. Egyelőre a Kúriától várnak iránymutatást, de szinte biztos, hogy ennek megérkezését követően sem fognak kapkodni a jogalkotással.