Tóth Bertalan, az MSZP elnökségi tagja szerdai sajtótájékoztatóján felidézte: hétfőn derült ki, hogy az állami tulajdonú MVM Partner Energiakereskedelmi (MVMP) Zrt. egy rendelet alapján olcsó földgázt hoz be Ausztriából. Nagy részét azonban nem a távhőszolgáltatóknak értékesíti, hanem minimális felárral továbbadja a MET Magyarország Zrt.-nek. Az offshore hátterű vállalatnak 50 százalékban kajmán-szigeteki, 10 százalékban svájci tulajdonosa van.
A szocialista politikus arról beszélt, a Fidesz-kormányzat három éve folytatja "a földgáz árát felhajtó trükköt, ezzel Orbán és társai összesen százmilliárd forint nyereséget dugtak offshore cégek zsebébe".
Mostanra kiderült, hogy az offshore-birodalom egyik tulajdonosa Garancsi István, a Videoton futballcsapat tulajdonosa, miniszterelnöki megbízott, "Orbán Viktor fiának főbérlője, a takarékszövetkezeteket államosító törvény egyetlen nyertese" - jelentette ki Tóth Bertalan.
"Kormányzati segítséggel az ő cége veri fel az olcsón behozott földgáz árát és teszi el az ebből származó nyereséget" - mondta, azt kérdezve, a kormányfő beszélt-e erről Garancsi Istvánnal a Videoton VIP-páholyában.
(Az atlatszo.hu kedden írta meg, hogy a fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István és a Wallis-alapító Nagy György is szerepel az említett energiakereskedő céget tulajdonló offshore céghálóban.)
Az MSZP-s politikus szerint a MET Zrt. tevékenysége a nemzeti vagyonról szóló alapján nem minősül átláthatónak, ezért a vele kötött szerződések semmisnek nyilváníthatók.
Az MTI kérdésére Tóth Bertalan elmondta: az ügyben kedden harminc kérdést tettek fel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek, az MVMP Zrt.-nek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek és az energiahivatalnak, kikérve az ügy összes dokumentumát.
Hozzátette: vizsgálják, milyen polgári jogi eljárást kezdeményezhetnek a szerződések semmissé nyilvánítása érdekében, és a büntetőjogi eljárások előkészítését is megkezdték. Céljuk - folytatta -, hogy ha erre a szerződések semmissé nyilvánításával lehetőség van, visszaköveteljék az offshore cégektől a százmilliárd forintos nyereséget.