A Szabadság térre tervezett 44-es emlékmű terve "szellemi kútmérgezés", mert azt a hazugságot sugallja, hogy csak egy külső erő volt az oka annak, hogy 600 ezer magyart a halálba küldtek a II. világháború idején - mondta tegnap a helyszínen tiltakozó Bajnai Gordon.
Az Együtt-PM vezetője felszólította a kormányt a döntés visszavonására, és a történelemhamisítás befejezésére. Úgy vélte, a szélsőségesek megerősödésének egyik oka épp a "kormányzat által vallott hazug történelemszemlélet". Hozzátette: "ezt a 600 ezer embert nagy számban magyarok kísérték a marhavagonokhoz vagy lőtték a Dunába. A magyar állam nem megvédte a polgárait, hanem aktív részese volt halálba küldésüknek". Bajnai - a Szabó Tímeával, a Párbeszéd Magyarországért társelnökével tartott tájékoztatón - elmondta azt is: ha győznek a választáson, széles körű konzultáció után egy méltó holokausztemlékművet állítanának fel , amely "tisztába teszi az ország felelősségét, elszámol a múlttal, levonja a tanulságokat, és lehetetlenné teszi, hogy magyarok ismét magyarok ellen forduljanak".
A botrány ellenére a kormány körömszakadtáig védi az emlékművet. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Mazsihisz vezetőinek írt válaszlevelében egyértelművé tette, hogy az emlékmű megépül a német megszállás március 19-i, 70. évfordulójára. Rogán Antal az V. kerületi képviselőtestület élén támogatta a tervet. Tegnap pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vette védelmébe a terveztt szobrot az MSZP-s Steiner Pálnak írt válaszában, amelyben "elmútnyócévezett" is. Megígérte, hogy a magyar állam megvédi állampolgárait, amire szerinte "a korábbi szocialista kormányok képtelenek voltak".
Orbán is hajthatatlan, a Népszabadság kérdésére is csak annyit mondott: "írtam egy levelet, mindent elmondtam benne". A levélre várhatóan a jövő héten ad választ a Mazsihisz, amely korábban kilátásba helyezte, "bojkottálják" az idei holokauszt emlékév eseményeit. Ezt javasolja a zsidó szervezetnek Gábor György vallásfilozófus és Ungváry Rudolf is. Az író a minap jelezte: ha a Mazsihisz ezek után részt vesz az emlékéven, "az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is".
Eközben az emlékművet bírálta a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság is. A Szvák Gyula vezette szervezet "sajnálattal" értesült a szoborról, amely "nem segíti a világos beszédet a második világháborúval és a holokauszttal kapcsolatos felelősség vonatkozásában." Megjegyezték továbbá: nem lehet egyenlőségjelet tenni a hódító és a felszabadító, a bűnös és az áldozat közé (...) mint ahogyan nem lehetséges relativizálni a Horthy-rendszer (...) kollaboráns szereplőinek felelősségét a népirtás bűnében.
A mai magyar állam általi bocsánatkérésnek helyet kell kapnia a nemzeti emlékezetben és identitásban - ezt már Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet mondta csütörtök este New Yorkban a vészkorszak 70. évfordulójáról tartott megemlékezésen. Az MSZP pedig kezdeményezte, hogy a parlament emberi jogi bizottsága vitassa meg az "államilag irányított történelemhamisítást."
A vitatott emlékmű alkotóját, Párkányi Raab Pétert tegnap, míg a vitatott kijelentés - miszerint a Kamenyec-Podolszkba történt 1941-es deportálás inkább "idegenrendészeti intézkedés" - "gazdáját", Szakály Sándort, a kormány által alapított Veritas Történetkutató Intézet vezetőjét csütörtökön díjazták. Párkányit a Nógrád megyei önkormányzat tüntette ki a Madách-díjjal. A testület tavaly december 19-én - amikor a bennfentesek már tudhatták, hogy ő nyeri el a megbízást - ítélte oda az elismerést, melyet 2011-ben a zsidózó és cigányozó írásairól elhíresült Bayer Zsolt kapott. Ahogy eddig, az átadón sem nyilatkozott egyelőre a művész, csak írásban közölt az MTI-vel annyit: "Készül egy szobor. Rólunk, magyarokról, nekünk, magyaroknak. Ennek néhányan nem örülnek, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák".
Az "idegenrendészeti intézkedés" miatt utóbb bocsánatot kért, de a DK által holokauszttagadásért mégis feljelentett Szakály Sándor pedig csütörtökön vehette át a Kaposvár Városáért díjat. Ezt még a botrányt okozó kijelentésének elhangzása előtt ítélték neki oda, de a döntésen nem változtattak. Pedig időközben az is kiderült, hogy Szakály csaknem egy éve ugyanezt a kifejezést már használta egy konferencián.
Ötből egy: "a zsidók ellenszenvesek"
Minden ötödik ember gondolkodik úgy Magyarországon a zsidókról, hogy "ellenszenvesek" - derült ki a Medián által még tavaly novemberben készített felmérésből, melyet részleteiben a Szombat zsidó kulturális és politikai folyóirat közölt honlapján.
Kiderül, hogy a zsidóellenes érzületeket kinyilvánítók aránya az 1990-es évektől egészen 2010-ig 10 százalék körül mozgott a népességben, majd 2010-re rendkívül magasra, 24 százalékra ugrott, és ugyan azóta csökkent, de így sem tért vissza a 2010 előtti szintre. Ráadásul az emberek 15 százaléka támogatná is a zsidók diszkriminációját.
A szélsőséges antiszemiták aránya a felnőtt lakosságon belül 15-20 százalék lehet, a mérsékelt antiszemitáké 15-18 százalék, míg a lakosság többi része mentes a zsidóellenes előítéletektől.
A Jobbik választói között sokkal nagyobb a szélsőséges antiszemiták, és alacsonyabb a nem antiszemiták aránya, mint a többi párt esetében. A holokauszttal és a múlt emlékezetével kapcsolatos mérések azt mutatták, hogy a holokausztot relativizálók aránya 2009 óta nőtt, és ma 19 százalék körül van.
A nyílt antiszemitizmus növekedéséért felelőssé tett úgynevezett "Jobbik-hatást" támasztja alá, hogy az ellenzéki pártok közül egyedül ennek a pártnak tetszik a vitatott Szabadság téri emlékmű ötlete, amely szemben állna az általuk is eltávolítani kívánt szovjet hősi emlékművel, amelynek helyén korábban az irredenta országzászló állt.
A Jobbik (és a Fidesz) támogatja a Horthy-kultusz építését is: az ellenzéki párt több képviselője is részt vett tavaly novemberben a Szabadság téri református templom előterében rendezett botrányos Horthy-szobor avatón, továbbá november 16-át, Horthy fehér lovas bevonulását szeretnék emléknappá nyilváníttatni - miután sikertelenül próbálták elérni, hogy 2013 Horthy-emlékév legyen.
Eközben a Jobbik Nyugat-Európában már egyre vállalhatatlanabb: vasárnap a párt és a Londonba látogató Vona Gábor elnök ellen is tüntetnek a Brixtoni Fekete Forradalmi Szocialisták, tiltakozva a magyar, a brit és a görög ultranacionalista párt EU-s választásokra szóló koalíciós tárgyalása ellen. "Fasiszta és szélsőjobboldali félkatonai szervezetek igyekeznek szövetséget és koalíciót kötni Európán belül" - idézett az Index a tüntetés meghívójából.
Itthon egyébként kedden az Ítélőtáblán kezdődik másodfokon a párt Karsai Lászlóval szembeni pere, amelyet azért indítottak, mert a történész egy tévéműsorban "neonácinak" minősítette a pártot. Első fokon a bíróság kimondta: nem neonácizható le a Jobbik.
