A szervezet közleménye idézi Kéri Ádámot, a LIGA Szakszervezetek jogászát, aki a szakvéleményében kifejti: a 2012. július elsejével hatályba lépett új Munka törvénykönyve (Mt.) a munkavállalói jogokat szűkíti, illetve kockázat-átcsoportosítást hajt végre a munkavállalók és a munkáltatók között az előbbiek kárára. Ennek egyik eleme a munkavállalók személyhez fűződő jogai korlátozásának a lehetősége.
Rámutatott arra, hogy az Mt. kimondja ugyan, hogy a személyhez fűződő jogokat tiszteletben kell tartani, de lehetővé teszi azok korlátozását is, amennyiben az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Ennek a módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell - tette hozzá.
Ismertette: azt is kimondja a törvény, hogy a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizni lehet, amely nem járhat az emberi méltóság sérelmével. Ezzel összefüggő garanciális szabály, hogy a munkavállalót a technikai eszközök alkalmazásáról előzetesen tájékoztatni kell.
Kéri Ádám szerint ezeknek a szabályoknak a keretei az eltelt idő rövidsége okán még nem alakulhattak ki, ezért érdekes a Kúria idén január 7-én közzétett döntése. Ez azt vizsgálta, hogy a munkavállaló azonnali hatályú felmondása jogszerű volt-e arra hivatkozással, hogy a munkáltató őt nyomkövető rendszerrel megfigyelte.
Az első fokon eljárt bírósággal szemben a Kúria a munkavállalónak adott igazat abban, hogy a feleket a munkaviszonyban a munkaidőn túlmenően is együttműködési kötelezettség terheli, valamint, hogy a munkáltató a munkavállaló személyiségi jogait tiszteletben kell, hogy tartsa. A munkáltató azon magatartásával, hogy a területi képviselői munkakörben dolgozó munkavállaló gépjárművén nyomkövető rendszert aktivált, amelyről a munkavállalót nem tájékoztatta, megsértette a munkavállaló jogait - mutat rá a LIGA jogásza. Hozzátette: a munkáltatónak az a magatartása, hogy hosszú időn keresztül elmulasztotta a tájékoztatást, alkalmas volt a munkavállalói bizalom megrendülésére is.
Kéri Ádám szerint habár az ügyre még a korábbi, a munkavállalókra egyértelműen kedvezőbb Mt. szabályai vonatkoztak, az ítélet iránymutatással szolgálhat a jelenlegi Mt. értelmezésével összefüggésében is, mivel hasonló kötelezettségek továbbra is terhelik a munkáltatót. A döntés egyben azt is jelentheti, hogy a Kúria jogértelmezése a munkavállalók meggyengült jogvédelmét némiképpen ellensúlyozhatja - vélekedett.
