paksi atomerőmű;külföldi sajtó;

Fotó: K2 Press, Népszava.

- Szerződés az "ördöggel" - külföldi sajtó a paksi bővítésről

Szerződés az "ördöggel" címmel közöl hosszabb írást hétfői számában a Vecernji list című horvát napilap. Amíg az EU-t a válság rázza, Budapest a rossz tapasztalatok ellenére újra Moszkva felé fordul. A 12 milliárd eurós orosz kölcsön lehetővé teszi a horvát határtól 75 kilométerre lévő paksi erőmű bővítését, ami tovább csökkenti Magyarország energetikai függetlenségét az oroszoktól is.

 Magyarország és Oroszország kapcsolatai új szakaszba léptek, függetlenül a brüsszeli kritikáktól és a terhes múlttól. Az ország nemzetbiztonsági kérdésnek tartja az energiaszektor magyar kézben tartását. A lap idéz egy kutatót is, aki Orbán Viktort bölcs és pragmatikus államférfinak nevezi, mivel ellenáll a kritikáknak, és a megszokottól eltérő megoldásokat keres, ami Magyarország talpon maradását segíti elő.

Két cikkben is foglalkozik a paksi atomerőmű bővítésével a Rzeczpospolita című lengyel lap hétfői számában Jaroslaw Gizinski, a konzervatív lengyel napilap Magyarországról rendszeresen író külpolitikai szerkesztője. Gazdasági-műszaki szempontból minden bizonnyal előnyös, hogy a csillagászati összegű beruházással az oroszokat bízták meg – írja -, akik az atomerőművet építették, és megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek.

Az a probléma – folytatja -, hogy az energiaügy régen nem pusztán műszaki és üzleti kérdés, hanem az államhatárokon átlépő politikai stratégia része. Ebből a szempontból meglepőnek ítéli a magyar lépést, hiszen ezzel a döntéssel a magyarok teljes energetikai függőségbe hozták magukat Oroszországtól: orosz gáz, orosz kőolaj, orosz atom és 10 milliárd eurós orosz hitel az ország története legdrágább vállalkozásának finanszírozására.

A szerző szerint előbb-utóbb megjelennek a politikai következmények. Hivatkozik a varsói Keleti Tanulmányok Intézete (ISW) tanulmányára, amely szerint Moszkva célja a hasonló megállapodásokkal hosszabb távon az európai egység vagy a közös európai energiapolitika maradékának szétverése. Budapest döntése bizonyosan nem erősíti a kelet-közép-európai regionális szolidaritást – állapítja meg. 
http://www.rp.pl/artykul/219263,1080294-Orban-spoglada-na-Wschod.html http://www.rp.pl/artykul/9158,1080297-Gora-ekonomia-polityczna.html

Az Északkelet-Európa fölött felhalmozódott hideg levegő a hét közepétől jó eséllyel utat törhet Közép-Európa felé, így január végére Magyarországon is beköszönthet az igazi tél.