A török lapok által múlt vasárnap idézett felmérések szerint az AKP már 42,3 százalékon áll. Előnye ugyan továbbra is tetemes a többi tömörülés előtt, de a 2011-es parlamenti voksoláshoz képest ez majdnem nyolc százalékos visszaesés. Teljesen más adatokat tett közzé a kormányhoz közel álló Yeni Safak, amely azt állítja, az AKP népszerűsége lényegében változatlan, s 48,6 százalékos eredményt érne el, ha most rendeznék meg a parlamenti választást.
Erdogan helyzete minden korábbinál jobban megingott, miután összekülönbözött az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen mozgalmával. E csoportosulás tagjai az iszlám mérsékelt irányvonalát követik, s éveken át a miniszterelnök szövetségesei voltak. Tagjai beépültek az igazságszolgáltatásba, a mozgalomhoz tartozó bíráknak is nagy szerepük volt abban, hogy Erdogannak sikerült visszaszorítania a hadsereg hatalmát.
Ez a meccs még nem ért véget. A kormányfőre azonban más ütközetek is várnak. A befektetők szinte menekülnek az országból. A török valuta, a líra múlt hétig folyamatosan veszített értékéből, 2005 óta nem állt ilyen gyenge lábakon. Több elemző úgy véli, minden korábbi sikerét eljátszhatja az ország. A 2000-es években a GDP átlagban mintegy öt százalékkal nőtt.
A befektetői klíma kedvezett a külföldi cégeknek, hiszen stabillá vált a belpolitikai helyzet, s az Európai Uniónak akkor még udvarló kormányzat liberális intézkedéseket fogadott el. Törökország megítélése azonban rohamosan romlott a nyári tüntetéssorozat óta, amikor a rendőrség túlzott keménységgel lépett fel az isztambuli Gezi parkban, a kormány lemondását követelő fiatalokkal szemben.
Megtépázta Ankara nimbuszát a decemberben kitört korrupciós botrány is, melynek következtében Erdogan miniszterei felét kénytelen volt meneszteni. A Fitch elemzői úgy vélik, ha elhúzódik a korrupciós botrány, tovább gyengülhet a kabinet, s ez a gazdaságra is kihat.
A helyzet egyre drámaibb. 2013 májusa óta a török tőzsdeindex 27 százalékkal csökkent. Ilyen visszaesés egyetlen más európai országban sem történt. December végén a száz legnagyobb török vállalat értékét összegző index, az ISE 100 a másfél évvel ezelőtti szintre süllyedt. S úgy tűnik, nincs megállás lefelé a lejtőn. December közepe óta ugyanis a csökkenés meghaladja a 11 százalékot.
A Morgan Stanley nem javasolja a befektetéseket az államban, a Fitch pedig úgy véli, Törökország leminősítés előtt áll. A tízéves állampapírok esetében a hozam 10,33 százalékra nőtt, ami a legmagasabb 2010 óta. A korrupciós botrány előtt a hozam még 9,3 százalékos volt. Elemzők szerint a török jegybank kénytelen lesz kamatot emelni, amely jelenleg 4,5 százalékos. Csak így akadályozhatják meg a befektetők további menekülését.
Súlyos gondot jelent azonban, hogy megcsappantak a központi bank tartalékai, így egyes vélekedések szerint már nincsenek meg a kellő lehetőségei a közbeavatkozásra. A Bloomberg szerint december végén a jegybank tartaléka 114,2 milliárd dollár volt. Csak összehasonlításként: Brazíliában ez eléri a 376, Oroszországban pedig a 480 milliárd dollárt. Bár a jegybank múlt héten jelezte, megvédi a török lírát, a gazdaság lemorzsolódását aligha tudja megakadályozni.