A lényeg a megtiszteltetés. Mármint a nemzeti konzultáció lényege. Hogy megtiszteljék a nyugdíjasokat, a nőket, vagy éppen a gazdákat, és ezzel jelezzék, mennyire fontos az ő véleményük. Hiszen - közismert - a kormány folyamatos kapcsolatra törekszik az ő népével. "Egyfajta együttkormányzás" valósul meg immár majdnem négy éve és - reményeik szerint - az idők végezetéig.
Így lehet röviden összefoglalni azokat a hivatalos nyilatkozatokat, amelyek a Nemzeti Együttműködés Rendszerének e gyönyörű leágazását, a konzultációt magyarázzák. Aktualitásukat pedig az adja, hogy újabb párbeszédet készítenek elő. Mert a rezsifórum, amelyet a héten szertepostázott levelében a kedves vezető kilátásba helyezett, nem elég. A polgároknak érezniük kell, hogy a kormány minden pillanatban törődik velük. Ahogy régen mondták, értük jönnek, nem ellenük.
És semmi sem számít. A pénz leginkább nem. Az idei költségvetésben a konzultáció céljaira már másfél milliárdot elkülönítettek. Ami azért is szép összeg, mert az eddigi négy eset mintegy hárommilliárdba került, az újabb(ak) tehát a jelek szerint kicsit drágább(ak).
Továbbá az se zavarja meg a nagy készülődést, hogy lesz itt valami választás, nem is egy, mindjárt három, ami még egy fideszes miniszterelnök-helyettes (Navracsics Tibor) szerint is átrajzolhatja hazánk poltikai térképét. Előtte - vagy utána - nemzeti konzultációt tervezni annyit jelent, hogy nagy ívben tesznek a voksolás eredményére. Avagy annyira magabiztosak, hogy úgy vélik, a folyamatos kormányzást nem befolyásolhatják ilyen csip-csup szavazások.
Azt már fel sem merjük tételezni, hogy pont azért iparkodnak újabb párbeszédre, mert ezzel igyekeznek meggyőzni a népet - különösen a megtisztelt nyugdíjasokat, nőket és gazdákat -, hogy továbbra is bennük (és csakis bennük) kell bízniuk. A választás tehát csak szükséges rossz, egyébként az üzlet megy tovább (business as usual).
És valóban. Négy év alatt olajozottan, skrupulusok nélkül folyt a polgárok - választók - átverése. Miért most hagynának fel vele. A megtiszteltetés az övék. Többet meg ne is akarjanak.
