Athén "ambiciózus, de megvalósítható" programot tűzött ki maga elé a következő hat hónapra, a gazdasági növekedés ösztönzésére, a munkanélküliség, különösképpen a fiatalkori állástalanság csökkentésére, illetve az illegális bevándorlás visszaszorítására koncentrálnak majd a soros elnökség idején. Görögország volt az elmúlt években az EU egyik legproblematikusabb tagállama, de, mint Evangelosz Venizelosz külügyminiszter hangsúlyozta, reményeik szerint a következő fél év a válságból kilábalás kezdetének időszaka lehet Európa és Görögország számára is.
Antonisz Szamarasz görög kormányfő újévi üzenetében azt emelte ki, hogy 2014-ben Görögország "ismét normális ország lehet", és nem lesz szüksége újabb uniós mentőövre. Athén januárban tárgyal legközelebb a trojkával, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel második mentőcsomagjának következő részletéről. A görög gazdaság még mindig nehéz helyzetben van, 27 százalékos a munkanélküliség, drámaian magas, 60 százalékos a fiatal állástalanok aránya. Ennek megfelelően a soros elnökséget is igen szerény, takarékos programmal valósítják meg: a korábbiaknál 40 százalékkal alacsonyabb, mindössze 50 milliós költségvetéssel.
Mint szakértők rámutatnak, a görög soros elnökség idején legfeljebb három és fél hónapig folyhat érdemi munka, hiszen utána már megkezdődik a kampányolás a májusi európai parlamenti választásokra. A rövidített időszakra a görög elnökség a bankunióról, az adatvédelmi törvény módosításáról, és a menekültpolitikáról tervezi új javaslatok benyújtását. A görög elnökség idején EU-afrikai csúcstalálkozót is rendeznek. Összesen 13 miniszteri tanácskozást rendeznek a görög fővárosban. Július 1-től Görögország Olaszországnak adja tovább az uniós stafétabotot.
