Horváth György lemondó levele szerint - amelyet a reformatus.hu teljes terjedelmében közzétett - "az opportunista, lágymeleg gyakorlathoz nem kíván tovább asszisztálni", hiszen ez már a harmadik "palástvesztésre" vonatkozó indítványa, amelyet nem tárgyalnak. A jogtanácsos úgy vélte, az egyházmegye bírósága "gyávaságból cselekszik - pontosabban ez okból nem cselekszik: a Jobbiktól és attól való félelmében, hogy a kuruc.infón megjelenik a nevük." Horváth jóslata annyiban egyébként bevált, hogy döntése nyomán most az ő neve és fényképe szerepel a szélsőséges, antiszemita portálon.
Ismert, csaknem két hónapja, nem sokkal a november 3-i - az első bécsi döntés 75. évfordulójára időzített - Horthy-szoboravató után indult fegyelmi a Szabadság téri Hazatérés templomának vezető lelkésze ellen, de eredmény mai napig nincs, mert - mint a lemondott jogtanácsos levelében jelezte - az illetékes egyházmegyei bíróságtól másik egyházmegye veszi át az ügyet.
Mint arról lapunk beszámolt, férje és a Horthy-szobor avatók védelmében eközben országgyűlési határozatban lobbizik a kormánynál a gyülekezési törvény módosításáért Hegedűs Lorántné jobbikos képviselő. A Vona Gábor Jobbik-elnökkel közösen benyújtott javaslat álságosan szót sem ejt Horthyról vagy a szoboravatóról, úgy tesz, mintha a november 3-i esemény csak istentisztelet lett volna, a templom előtt kiabálók pedig a vallásukat gyakorló református hívek ellen vonultak volna utcára.
November 3-án valójában egy korábban már felavatott, de az alkalomból néhány méterrel arrébb cipelt Horthy-szobrot avattak újra. Beszédet a korábban a zsidók összeírását sürgető jobbikos Gyöngyösi Márton mondott, az antiszemita kirohanásairól ismert Hegedűs lelkész mellett, de az eseményen több jobbikos képviselő is megjelent. A Horthy-kultuszt ápoló 200 résztvevőhöz képest "túlerőben" voltak az ellentüntetők, akik azt kiabálták: "nácik haza". Hegedűs Lorántnénak a keresztyén "híveket megfélemlítő, gyalázkodó csőcselék" elleni hatékonyabb fellépést sürgető parlamenti javaslata jelenleg bizottsági tárgyalásra vár. Elfogadása esetén felhívná a kormányt, hogy írja bele a gyülekezési törvénybe: "hitéleti alkalmat tartó egyházi intézményhez 150 méternél közelebb nem engedélyezhető" más rendezvény - előtte és utána egy-egy órás időtartamon belül.
Ez a javaslat azt jelzi, hogy a kisebbségek jogainak érvényesüléséért ritkán aggódó Jobbik ezúttal megtapasztalta milyen kisebbségben lenni, és rögtön törvénymódosítást követel, hogy a jövőben ne zavarhassák meg rendezvényeiket a más véleményen lévők. A szoboravatón Hegedűs arról beszélt: "elkerülhetetlen lesz egy ismételt határozott kiállás a nemzet védelmében" és a "helyes, Isten szerinti önvédelem" az ország népe és területe védelmében. A hallgatóság tagjai közül sokan "hagyományőrző" katonai viseletben, illetve a betiltott gárdistákéra emlékeztető öltözékben jelentek meg. A tüntetők - akiket rendőrkordon választott el - sárga csillagot viseltek a kabátjukon, így emlékeztetve a Horthy idején hozott zsidótörvényekre illetve deportálásokra. Atrocitás nem történt, de a szoboravató téma volt a parlamentben, tiltakozott a Zsidó Világkongresszus, de református lelkészek egy csoportja is. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége pedig a magyar vezetők elhatárolódását követelte - hiába. Az MSZP törvényjavaslatot is benyújtott, amely tiltaná Horthy-szobrok állítását az országban.