Karácsonyra felszabadították és kitakarították a kijevi tüntetések színhelyét, lebontották a barikádokat, a teret pedig átadták a forgalomnak a demonstrálók. A november vége óta tartó kormányellenes tüntetések szervezői azonban nem adták fel, terveik szerint az Euromajdant, a „szabadság területét” kiterjesztik az egész országra, főképp a keleti és központi régiókra 2014 januárjában és mindaddig nem tágítanak, míg Janukovics elnök ki nem írja az előrehozott parlamenti és elnökválasztásokat. A demonstráció kiterjesztése a keleti országrészre vélhetően nem lesz egyszerű, hiszen itt a kormányzat támogatottsága változatlanul rendkívül magas.
A szélsőjobboldali radikális ellenzéki párt, a Svoboda elnöke, Oleg Tyahnibok azt is közölte a karácsony előtti utolsó nagygyűlésen, hogy létrehozzák a Majdan országos egyesületet. Mindez azonban csak a január 6-án kezdődő pravoszláv karácsony után várható, hiszen az ukrán lakosság jórésze e rítus szerint tartja az ünnepet. Szilveszterre, új év köszöntésre azonban egymillió embert várnak a kijevi függetlenség térre, ami ha teljesül, bekerülhetnek vele a Guiness Rekordok Könyvébe. A szervezők ígérete szerint a Pink Floyd és a Modern Talking együttesek is fellépnek a Majdan színpadán.
Janukovics és a kormányzat nem ünnepelt. Az elnök karácsony előtt aláírta az amnesztiatörvényt, ami alapján menetsülnek a büntetőjogi felelősség alól a tüntetők, azok is, akiket már letartóztattak vagy rendbontásért vád alá is helyeztek.
December 24-én Ukrajna megkapta az Oroszország által ígért hitel első részletét, a kormány pedig jóléti intézkedésekre kívánja fordítani annak egy tetemes részét. A következő ukrán kötvénycsomag megvásárlásáról januárban dönt Moszkva. A december 17-én kötött orosz-ukrán pénzügyi támogatási megállapodás szerint Moszkva 15 milliárd dollár értékben vásárol ukrán államkötvényt ami mellett 4 milliárd dollár értékű éves megtakarítást eredményező gázárengedményt ad. Ukrajnának 2014-re 17 milliárd dollár külső finanszírozásra lesz szüksége az összeomlás elkerüléséhez. Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter bár támogatja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást, azt viszont nem, hogy szinte felhasználási és visszafizetési feltételek nélkül adták. Attól tart, hogy Kijev feléli az orosz kölcsönt, ami „elég sokba kerül Oroszországnak”, akkor két év múlva újabb kölcsönre lesz szükség.
Kudrin aggodalma nem alaptalan. Igaz ugyan, hogy Janukovics államfő azt mondta, hogy a támogatást az ország fejlesztésére fogják kiutalni és a gazdaság fellendítésére fogják fordítani, de első perctől jelezte, hogy ezenkívül „nyugdíj- és munkabéremelést, a szociális kifizetések növelését valamint életszínvonal emelést is” biztosítanak a szóban forgó összegből".
Az első intézkedések ilyen irányúak voltak. Az elnök utasította a kormányt, hogy december 30-ig rendezze a kijevi közalkalmazottak elmaradt bérének kifizetését, hangsúlyozva, hogy a kifizetéseket korábban ellenzéki aktivisták akadályozták meg a kormányzati és fővárosi adminisztráció épületeinek bojkottjával. Ugyanakkor azt is elrendelt az államfő, hogy az Azarov kabinet találjon megoldást a az ipari és lakossági gázárak fokozatos csökkentésére. A rezsicsökkentés már januártól életbe lépne, és azért csak fokozatosan, mert a gáztározókban jelenleg felhalmozott gázt még a Timosenko által aláírt kedvezőtlen gázszerződés alapján vásárolták fel. Ukrajna ugyanis az eddigi, ezer köbméterenként átlagosan 401 dollár helyett 268,5 dolláros áron kapja most az orosz földgázt.
A rezsicsökkentés vélhetően erősíti majd Janukovics és a hatalom támogatóinak táborát, amire szüksége is van, mert az egy hónapja tartó tüntetések alatt érezhetően megcsappant támogatottságuk. Egy december 7-17, azaz az orosz-ukrán megállapodás előtt, két intézet által közösen végzett felmérés szerint a megkérdezettek több mint fele, 50,9 százaléka támogatta a kormány menesztését, az előrehozott elnökválasztást támogatók aránya is 46 százalékra emelkedett, miközben csak 42 százalék ellenezte azt.
