Változatlanul elégedetlen a Fidesz és a kormány a Kúria jogegységi határozatával: nem úgy döntött a tanács, ahogy azt a párt várta. A Fidesz szerint a Kúria a bankok oldalára állt, és csalódást okozott a devizahiteleseknek. Úgy tűnik, a Fidesz nem igazán van tisztában az igazságszolgáltatás feladatával, semmibe veszi annak függetlenségét, és az alapfogalmakkal sincsenek tisztában.
- Az egész devizahiteles-ügy Magyarország állatorvosi lova: bemutatja a politikai elit egy részének felelőtlenségét, sunyiságát, hiszen ez a probléma az előző kormányzati ciklus idejéből származik - fejtette ki Kövér László Házelnök a Hír TV-nek nyilatkozva.
Olyannyira az előző ciklusokból származik, hogy még az első Orbán-kormány idejéből: ugyanis egy akkori kormányhatározat tette lehetővé, hogy a lakosság devizában vegyen fel kölcsönt. Másrészt a Fidesz olyan kamattámogatott lakáshitelezési rendszert vezetett be, amely fenntarthatatlanná vált a költségvetés számára. Amikor ezt a szocialista kormány kivezette, a magas magyar jegybanki alapkamat miatt a lényegesen alacsonyabb kamatú, bankok által kínált devizahitelek vonzóbbak voltak a lakosság számára, mint a forinthitelek. A politikai elit sunyiságát valóban jól mutatja a devizahiteles probléma: elég ha a fideszes képviselőkre gondolunk, akik megszavazták a kedvezményes árfolyamon való végtörlesztésről szóló törvényt, majd maguk is végtörlesztettek.
- A Kúriának mielőbb döntenie kellene az árfolyam-különbözet és az egyoldalú szerződésmódosítások kérdésében - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Kósa Lajos.
Alaposabban is tanulmányozhatta volna a Fidesz alelnöke a Kúria hétfői jogegységi határozatát: az árfolyam-különbözetről ugyanis döntött a testület. Megállapította, hogy az adósok a forinthiteleknél alacsonyabb kamat mellett adósodtak el devizában, ezért az árfolyamváltozás hatásait az ügyfél viseli. Az árfolyamrés tisztességtelenségéről nem döntött a Kúria. Az árfolyamrés problémája abból adódik, hogy a bankok a hitel folyósításánál deviza-vételi árfolyamon számoltak, míg a törlesztésnél eladási árfolyamon. Az úgynevezett Kásler-per tárgya épp az árfolyamrés tisztességtelensége: ezzel kapcsolatban a Kúria már tavaly az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve. Emellett július 4-ei ítéletében a Kúria kimondta, hogy az árfolyamrés a szerződéshez tartozó költség, és ennek mértékét az ítélettel beleírta a szerződésbe. Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban szintén tartalmaz egy lényeges mondatot a Kúria hétfői döntése: nevezetesen, hogy az érvénytelenség körében nem értékelhető, az érvénytelenségi oknak ugyanis a szerződés megkötésekor kellett fennállnia.
- Ez egy gyáva döntés volt, a Kúria megpróbált kibújni a felelősség alól, jogászkodó megoldást talált, és megvárja, hogy az Európai Bíróság majd hogyan dönt - véli Kövér László.
Jogászként a házelnöknek nem kellene meglepődnie, hogy a Kúria, amelynek az a feladata, hogy a hatályos jogszabályok alapján döntést hozzon, "jogászkodik". Persze a házelnök ezúttal "politikuskodott", nem "jogászkodott". A házelnök az interjúban kifejtette azt is, hogy más országokban a bíróságok az emberek és nem az extraprofitot hajszoló bankok oldalára álltak, Kövér szerint róluk kellene példát venni. A házelnököt jól láthatóan nem zavarja, hogy a bíróságok, az igazságszolgáltatás a parlamenttől, a törvényhozástól független hatalmi ág. A többi Fidesz-vezetőhöz hasonlóan ő is igyekszik rendre utasítani a Kúriát.
- Teljesen szokatlan, hogy a Kúria az Európai Bírósághoz fordult: a Kúriának Magyarországon magyar joganyag alapján, magyar szereplők között született szerződésekről kellene döntést hoznia. A legfőbb bírói fórumnak mielőbb határoznia kellene, ez a dolga, "ezért tartjuk fenn ezt a rendszert" - szögezte le Kósa Lajos.
Egyáltalán nem szokatlan, hogy a Kúria az Európai Bírósághoz fordul: a már említett Kásler-ügyben is ezt tette. Tagjai vagyunk ugyanis az Európai Uniónak, így a közös jogszabályok is érvényesek. Bár azt már többször láttuk, hogy az uniós jog nem különösebben érdekli a kormányt.
- Ha ezek a szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe, akkor ennek a törvényi helynek semmi értelme, mert akkor jó erkölcs nincs is Magyarországon - jelentette ki Kövér László.
A Kúria azt állapította meg, hogy önmagában az árfolyamkockázat miatt nem ütközik nyilvánvalóan jogszabályba a devizahitel. Másrészt ilyenformán a házelnök azt rótta fel a bíróknak, hogy rossz a törvény - annak módosítása azonban nem az igazságszolgáltatás feladata.
- Nem az a legnagyobb kifogás, hanem hogy a Kúria nem hajlandó tudomást venni arról, mi a probléma - jelentette ki Kövér László.
A Kúria ezzel szemben már többször kifejtette: teljes mértékben átérzik a többszázezer devizahiteles nehéz helyzetét, "döntésüket azonban csak a törvények alapján, a jog által biztosított lehetőségek keretei között hozhatták meg. Ugyanakkor a testület szerint a devizahitelek jelentette bonyolult gazdasági-társadalmi problémát nem lehet kizárólag jogi eszközökkel megoldani.
