Páratlan élményben volt része a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) nagyköveteinek: lehetőségük nyílt arra, hogy közelről is szemügyre vegyék, hogyan készül az egyik legnépszerűbb magyar praliné. A Bonbonettibudapesti gyárában nemcsak arról tudtak meg többet, hogy milyen folyamatokon megy át a csokoládé, amíg elnyeri végleges formáját, de az is kiderült, mire kell figyelni, ha a bonbonok között válogatunk.
„Sokszor tapasztaljuk, hogy nem fordítanak elég figyelmet az édességek tárolásra a boltokban, ahogy a vásárolók sem az otthonukban. Ezért történhet meg az, hogy a kiváló minőségű árut már nem ugyanabban az állapotban fogyasztják, ahogyan a gyárból kikerült” - mondta Sánta Sándor, a BonbonettiCsoport vezérigazgatója. Ez ellen azonban mi magunk is tehetünk, egyrészt úgy, hogy nem hagyjuk szó nélkül, ha a boltban lejárt termékkel találkozunk, másrészt pedig úgy, ha betartjuk az alapvető szabályokat.
„Ha csokoládét vásárolunk, mindenképpen olvassuk el a pontos megnevezést is a fantázianév mellett, de ugyanígy jó, ha az allergén összetevőket is megnézzük, különösen, ha tudjuk, hogy egyes anyagokra érzékenyek vagyunk.A legideálisabb 16-21 °C között, 70%-os páratartalmú helyiségben tárolni a csokit. Más körülmények között előfordulhat, hogy kiválik a kakaóvaj, ami szürkülést okoz” – árulta el Dr. Pleva György, a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vezetője.
Természetesen mindenkinek megvannak a jól bevált taktikái és preferenciái, így van ezzel a NÉBIH nagykövete, Rákóczi Feri is. „Érdemes jó minőségű termékeket választani, mert ugyan valamivel drágábbak, de biztosan nem lesz tőle egy hétig beteg a gyerekünk. Ha a csomagolás azt mutatja, hogy lejárt termékkel van dolgunk, hívjuk a NÉBIH zöld számát. Ezzel garantálhatjuk, hogy más se vigyen haza romlott terméket a családjának” – javasolta a Class FM műsorvezetője.
Egy csokigyár olyan, mint a vidámpark: mindenki ki akar próbálni mindent, ám a különleges helyszínen szigorú egészségügyi és higiéniai előírásoknak kell eleget tenni. Azért szerencsére volt olyan munkafázis, amelyben a nagykövetek is kipróbálhatták magukat: rövid időre beültek a szalag mellé és dobozokba csomagolták a bonbonokat. „Nagy élmény volt kipróbálni, de nem lehet egyszerű napi nyolc órában ezt csinálni” – vélekedett Szilágyi Áron. „Ha valakinek a dobozából hiányzik egy-két szem bonbon, azt biztosan mi csomagoltuk” – tette hozzá nevetve Pokorny Lia.