Orbán országa egyre gyengébb, szegényebb, boldogtalanabb, ezért kell a jelenlegi hatalomnak mennie - jelentette ki tegnap a parlamentben, napirend előtti felszólalásában Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy a miniszterelnök legutóbbi nyilvános beszédében közölte, nem akar a számok tengerében elveszni. Az ellenzéki politikus szerint viszont az adatok beszédesek: a kormányváltás idején például egy liter tej 195 forintba került, ma 243 forint. A burgonyáért akkor 128 forintot kértek, most 243 forintért adnak egy kilót. A benzin 315 forint volt, ma 406 forint. Ráadásul a munkanélküliek 56 százaléka több mint egy éve keres állást, 3000 orvos és 4000 ápoló ment külföldre, 132 ezer nyugdíjas pedig 50 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kap. Az MSZP elnöke által felsorolt tények helyett Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában Mesterházynak az osztrák Der Standard-ban megjelent interjúját "elemezte", és a szocialisták gazdaságpolitikai programja után "érdeklődött".
Mesterházy Attila lapunknak elmondta: ezúttal szándékosan nem politikai véleményt mondott, hanem a KSH, illetve más kutatóintézetek adatait ismertette, mert azt várta, hogy ezekre érdemben reagál majd a kormány. A szomorú adatok a valóságot tükrözik, ezek bár nyilván kellemetlenek a kabinet számára, valamint mondani kellett volna azokról. "Egyébként örülök annak, hogy Cséfalvay készült belőlem" - tette hozzá Mesterházy.
Az államtitkár a "kaszinómutyi" ügyében is kerülte a konkrét válaszokat. Hiába interpellálta a kabinetet a vitatott kaszinókoncessziós pályázatokról az LMP-s Mile Lajos, az általa felvetett ellentmondásokra az államtitkár "nem tért ki, a kérdések zömét elengedte a füle mellett". Az LMP-s politikus azonban jelezte: kezdeményezi, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tárgyalja a kérdést. Mile szerint az állam kétes körülmények között engedélyezi újra a tavaly ősszel betiltott nyerőgépek üzemeltetését a - versenyt és a nyilvánosságot kizárva odaítélendő - kaszinókoncessziók nyerteseinek. A képviselő úgy vélte, "az új szabályozás több szempontból visszalépés, és a koncessziót megszerző érdekcsoportok pénzügyi érdekeit szolgálja". Ráadásul az állam önként mond le jelentős adóbevételről, mivel a koncessziós díj levonható a kaszinókban működő nyerőgépek után fizetendő játékadóból, miközben a kaszinók forgalma, bevétele ellenőrizhetetlen. Megírtuk, a korábban a nyerőgépek betiltásánál hivatkozott nemzetbiztonsági kockázatot sem igyekeznek kiszűrni az új szabályozással.
A nemzetgazdasági államtitkár az azonnali kérdések órájában érte el a "csúcspontot", amikor egyáltalán nem tudott választ adni Tóbiás Józsefnek, az MSZP frakcióigazgatójának azon kérdésére, hogy ki engedélyezte az állam cégvezetők azon szerződéseit, amelyek több millió forintos prémiumokat tettek lehetővé. Cséfalvay Zoltán a fejlesztési tárcához "irányította" Tóbiást, aki ezért arra kérte a házelnököt, hogy legközelebb pontosan határozza meg, mely kérdésre melyik minisztérium adhat választ.
A parlamentben a prémiumok mellett szóba került a végkielégítések ügye is, amelyek különadóját csökkentené a Fidesz egy törvényjavaslattal. Szanyi Tibor szerint az, hogy január elsejétől 98 százalékról 75 százalékra csökken ennek a mértéke a közszférában, azt mutatja, hogy választási vereséggel számol a kormánypárt, a "patkányok menekülnek a süllyedő hajóról", ezért még meg akarja "jutalmazni" a hozzá hűséges alattvalókat. Az MSZP-s politikus emlékeztetett: korábban a Fidesz "pofátlan" végkielégítésekről beszélt, amikor évtizedes munka után fosztott meg ettől a juttatástól becsületes embereket.
Ha nem is "pofátlanságnak", de "egész Európában példátlannak" nevezte Szabó Rebeka azt, amit Kövér László tesz. Az Együtt-PM politikusa a szólásszabadság megsértéseként értékeli, hogy a házelnök ismét pénzbüntetésre ítélte, amiért múlt héten párttársával, Scheiring Gáborral molinót feszítettek ki az ülésteremben. A képviselő nem akarja a házelnök döntését elfogadni, ezért Scheiring Gáborral az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
Csúsztat a kormány a Pető Intézet ügyében
A kormánynak semmiféle felelőssége nincs a Pető Intézet vezetését érintő vádak kivizsgálásában - ezzel a válasszal állt elő az Emberi Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára egy képviselői kérdésre. Doncsev András a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnökének november 28-i írásbeli kérdésére, miszerint "igazak-e a sajtóban megjelent, Pető Intézettel kapcsolatos állítások, és milyen lépéseket tervez a kormány", úgy tájékoztatta Szabó Tímeát: "Az Ön által vázolt munkavállalói bejelentés a nyomozó hatóságok és esetleg majd az ügyészség, és nem a kormány illetékességi körébe tartozik. Az intézmény jelenleg nem állami fenntartásban működik, így a kormány fenntartóként nem rendelhet el vizsgálatot".
A válasz azért is furcsa, mert november 28. óta ismert, hogy a hatóságok nem indítottak eljárást az intézet névtelen dolgozói csoportja által tett feljelentés nyomán, mondván: a rendőrség nem találta megalapozottnak a sikkasztás, a hűtlen kezelés és az okirat-hamisítás gyanúját. Ennél azonban sokkal pikánsabb az indoklása annak, hogy a kabinet nem vizsgálódhat a Petőben. Noha - egyelőre - valóban nem közvetlen a Pető Intézet kormányzati felügyelete, Doncsev alig két hónappal ezelőtt - egy másik írásbeli válaszában - elismerte: a bonyolult felépítésű intézményt fenntartó nonprofit, állami kft. felett ma is az Emmi gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Ráadásul a kormány vizsgálatokat is elrendelhet a szervezeten belül, hiszen például az Emmi - mint megírtuk - 2011 márciusában saját belső ellenőrzési főosztályával vizsgáltatta ki a Pető Intézet gazdálkodását, súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat állapítva meg. Ezeknek az intézményvezetést érintő aggályoknak a többsége pedig szerepel az idén novemberben kelt feljelentésben is.
Zűrzavar az államosítás körül
Kivételes, sürgős eljárásban tárgyalta meg, és már ma szavaz a tankönyvkiadás "kvázi államosítását" előirányzó törvényjavaslatról az Országgyűlés. A Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter által vasárnap benyújtott tervezet preambuluma úgy fogalmaz: "A tankönyvek és tartalmi megfelelőségük biztosítása állami feladat". Az állami tankönyvellátást kezébe kapó intézményt a javaslat "állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szervnek" nevezi, amelynek felsorolt feladatai lényegében megegyeznek a tankönyvkiadókéval. Érdekes azonban a Fidesz tegnapi közleménye, amely szerint valójában az állam csak "felelősséget vállal a tankönyvellátásért", "nem kizárva abból a tankönyvkiadásban érdemeket szerzett magánkiadókat sem".
Vagyis nem egyértelmű, hogy a tankönyvterjesztés idén lezajlott teljes államosításához hasonlít-e majd a könyvkiadás átalakítása, hiszen abban az esetben tényleg egyetlen állami tulajdonú cég, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. jutott monopóliumhoz, kizárva a terjesztési piacról minden magánvállalkozást. Balog Zoltán törvényjavaslata egyébként a tankönyvellátásban közreműködő szervezetekhez sorolja a Könyvtárellátó jelenlegi feladatait - a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolák számára történő eljuttatásának megszervezése, vételár beszedése - végző "nonprofit gazdasági társaságot", azonban konkrétan nem nevezi meg a céget. Pedig a tavaly módosított tankönyvtörvénybe is beleírták a Könyvtárellátót, a parlament elé került tervezet szerint viszont a jövőben a kormány jelöli ki, melyik cég végezheti a tankönyvterjesztést. Ebben a változtatásban talán az is szerepet játszhat, hogy az állami tankönyvterjesztés "szerencsétlenkedéseiről" szólt az év: gond volt a rendelési rendszerrel, már július végén ki akarták fizettetni a szülőkkel a könyvcsomagok árát, majd a már kifizetett könyvek kiszállításával késlekedett a Könyvtárellátó.
Elképzelhető tehát, hogy a kiadásban nem lesz teljes államosítás, hanem az állam felvásárol egy jelentősebb magánkiadót, amelyet azután az új törvény eszközeivel hoz versenyelőnybe. Mint beszámoltunk róla, a finn Sanoma októberben eladta a legnagyobb hazai tankönyvkiadót, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót a cég menedzsmentjének egyes, magyar állampolgárságú tagjainak, akik első közleményükben a "nemzeti köznevelési rendszer megújulásához szükséges minőségi tananyagok elkészítését" nevezték meg a "százszázalékos magyar tulajdonba került" vállalat legfontosabb feladatának.
