A KDNP-s Aradszki András és a fideszes Balla György vasárnap benyújtott és hétfőn megtárgyalt törvényjavaslatát kivételes sürgős eljárásban, kormánypárti szavazatokkal fogadták el.
E szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, azzal a megkötéssel, hogy a fővárosban és Pest megyében összesen maximum ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig hármat-hármat.
A kaszinókban egyenként legfeljebb háromszáz pénznyerő automata működhet.
A parlament tavaly októberben törvényben tiltotta meg a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek azóta csak játékkaszinókban működtethetők, a korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztették.
Azóta három kaszinó van az országban: kettő Budapesten, egy Sopronban. A Világgazdaság tavaszi cikke szerint egyikben sem működött száznál több nyerőgép, noha erre vonatkozó korlátozás nem volt.
A Népszabadság nyáron arról írt, hogy több ezer félkarú rabló és több száz játékasztal üzemeltetésére írna ki meghívásos koncessziós pályázatot a nemzetgazdasági tárca. Varga Mihály miniszter levélben kérte a nemzetbiztonsági bizottság véleményét a meghívásos pályáztatásról, miután a kormány így tartotta elkerülhetőnek azt a nemzetbiztonsági kockázatot, amelyre hivatkozva tavaly ősszel betiltották a nyerőgépeket és az elektronikus kaszinókat. A bizottság július közepén támogatta a vidéki kaszinók meghívásos koncessziós pályáztatását.
A parlament egy hónapja úgy döntött, a nemzetgazdasági miniszter kiemelt díj ellenében pályázati eljárás nélkül is koncessziós szerződést köthet legfeljebb öt játékkaszinó üzemeltetésére a megbízhatónak minősített szerencsejáték-szervezőkkel. A módosítás alapján a szerencsejáték-szervezők levonhatják játékadójukból a koncessziós díj összegét.
A most elfogadott törvény a nemzetközi együttműködéssel szervezett sorsolásos játékok - vagyis például az eurólottó - nyereményének halmozódására vonatkozó szabályokat is megállapítja, elhárítva az akadályt a magyar részvétel elől.
A jogszabály egy további pontja a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényt módosította, igazodva ahhoz, hogy az MFB megvásárolta a stratégiai, illetve kereskedelmi célú földgáztárolást végző MMBF Zrt. többségi tulajdonrészét.
Lehallgatási botrány - Vizsgálóbizottság tárja fel a magyarországi szálakat
Március közepéig készíti el jelentését az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló parlamenti bizottság, amelynek létrehozásáról kedden egyhangúlag döntött az Országgyűlés.
A testület feladata lesz feltárni, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket, azaz hogy Magyarország az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által lehallgatott országok közé tartozott-e, vagy "csak eszköze volt az NSA egyéb tevékenységének".
Tisztáznia kell azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.
A megválaszolandó kérdések közé tartozik az is, hogy külföldi érdekcsoportok kiket és milyen céllal támogatnak Magyarországon érdekeik érvényesítésére.
A bizottság - amely meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be - munkájáról március 18-áig készít jelentést a parlamentnek, elkülönítve a minősített adatot tartalmazó részeket. A testület létrehozásáról szóló határozati javaslat alapján a kért adatokat mindenki köteles a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a bizottság előtt megjelenni.
A nyolctagú bizottság elnökét a Fidesz adhatja, két alelnökére a Fidesz és az MSZP frakcióvezetője tehet javaslatot. A bizottságba három tagot a Fidesz, egyet-egyet a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP frakciója delegálhat, és helyet kap benne egy független képviselő is.
Bizottsági taggá csak a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésen megfelelt képviselők választhatók, ugyanez igaz a megbízott szakértőkre.
