Ausztria;kormányalakítás;nagykoalíció;

Michael Spindelegger alkancellár és Werner Faymann kancellár tovább egyezkednek a koalícióról FORRÁS: SPÖ HONLAPJA

- Se veled, se nélküled

Nehézségekről számolt be az osztrák koalíciós megbeszélésekkel kapcsolatban Michael Spindelegger alkancellár, külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, akit tegnap Heinz Fischer államfő fogadott. Ugyanakkor nem beszélt a szociáldemokratákkal folytatott nagykoalíciós tárgyalások esetleges felmondásáról.

Bár Ausztriában szeptember utolsó hetében, egy héttel a német parlamenti választást követően voksoltak a törvényhozás új összetételére, s Berlinben már le is zárultak a nagykoalíciós tárgyalások, Bécsben még messze nem lehet áttörésről beszélni a szociáldemokrata SPÖ és a konzervatív ÖVP között.

Michael Spindelegger, az ÖVP elnöke túlságosan szerénynek nevezte az eddigi eredményeket. "Drámai, hogy a jelentősebb kérdésekben még mindig nem tudtunk megállapodni" - jelentette ki. Utalt arra, hogy továbbra sem jutottak dűlőre a közszféra, a nyugdíjrendszer átalakítása, valamint a költségvetés lefaragása ügyében. "Csak olyan koalícióba vagyok hajlandó belépni, amelynél pontosan tisztázott a büdzsé konszolidációja" - fejtette ki.

Hasonlóképpen nyilatkozott több néppárti tárcavezető is. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter lassúnak és nehézkesnek nevezte a nagykoalíciós megbeszéléseket. "Mindannyian tudjuk, hogy reformokra van szükség, e tekintetben azonban még sokat kell egyezkedni az SPÖ-vel" - fejtette ki az osztrák közszolgálati csatornának, az ORF-nek.

Spindelegger tegnap Heinz Fischer elnöknek fejtette ki aggályait a koalíciókötéssel kapcsolatban. Az államfő, aki tegnap nem nyilatkozott az ÖVP elnökével folytatott tárgyalásait követően, előzőleg elégedetlenségét fejezte ki a megbeszélések ütemével kapcsolatban. Múlt hétvégén azt közölte, karácsonyig le kellene zárni a tárgyalásokat. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy már ezen a héten áttörés történjék a megbeszéléseken, amire, úgy tűnik, nincs nagy esély. Spindelegger mindenesetre úgy nyilatkozott, nem gondolkodik alternatívákban, nem gondol arra, hogy más pártokkal alakuljon meg az új kormánykoalíció.
Az SPÖ szerint van esély a megbeszélések karácsonyig való lezárására. Gerald Klug védelmi miniszter az ORF-nek azt mondta, "jó úton járunk efelé". Még konkrétabban fogalmazott Gabriele Heinisch-Hosek szociáldemokrata esélyegyenlőségi miniszter, aki azt közölte, az SPÖ-nél abból indulnak ki, hogy karácsonyig sikerül rendezni a költségvetéssel kapcsolatos vitákat.

Michael Häupl (SPÖ) bécsi polgármester kezdi megelégelni az ÖVP "játékait". Mint mondta, Spindeleggernek végre fel kell hagynia azon kijelentéseivel, mely szerint ötven százalék a nagykoalíció megalakításának esélye. "Az egyik ötven százalékot ismerem, de mi a másik?" - tette fel a kérdést.

Egyes vélekedések szerint a két nagy párt közötti enyhébb ütésváltásokat nem kell komolyan venni, már csak azért sem, mert valójában nincs alternatívája a nagykoalíciónak. A vita arra vezethető vissza, hogy az ÖVP minél jobb színben akar feltűnni a tárgyalások során. A pártban riadalmat váltott ki a szeptemberi választási szereplés, a Néppárt népszerűsége ugyanis évről évre csökken, s ha folytatódik a trend, a következő voksolás során megelőzi az ÖVP-t a Heinz-Christian Strache-vezette jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ).

Az SPÖ-ÖVP megállapodást nehezíti az is, hogy menet közben kiderült, a hiány nagyobb a korábban állítottnál. A cél azonban az, hogy 2016-ra lefaragják az adósságot. Abban mindenesetre már megállapodás született, hogy 2018-ig 24 milliárddal csökkentik a kiadásokat. Igaz, erről is csak szóban egyeztek meg, hivatalosnak még nem tekinthetjük az egyezséget.
A költségvetés helyzete nem nevezhető ideálisnak. Ezért az adóreform, valamint a családoknak juttatandó nagyobb támogatás lekerült mindkét párt napirendjéről. Az SPÖ szerint folytatni kell a 2010-ben és 2012-ben elfogadott költségcsökkentő intézkedések gyakorlatba való átültetését, az ÖVP azonban úgy véli, ez nem elegendő.

Az eddigi megbeszéléseken születtek azért konkrét eredmények is. Megállapodtak abban, hogy 2018-ig, a törvénykezési időszak végéig a jelenlegi 58,4 évről 60 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.

Fél Venezuelában áramszünet volt hét elején, alig pár nappal a vasárnapi helyhatósági választások előtt. A voksolást megelőzően nagy a harci idegesség, Nicolás Maduro, az új államfő, az idén márciusban elhunyt, bálványozott elnök, Hugo Chávez utóda azonnal szabotázst kiáltott, mondván, az ellenzék állhat az áramszünet mögött. Az ellenzéki erők ugyanakkor a kormányt hibáztatják, amiért elmaradnak a beruházások, az állami tulajdonba vett szolgáltató cégek egyre jobban leromlanak.