A szociál-liberális román kormánykoalíció, az USL és a jobboldali államfő, Traian Basescu viszonya sohasem volt viharmentes, de az államfő menesztésére kiírt tavaly nyári népszavazás kudarc óta azonban egyfajta kényszer együttműködés alakult ki. A Victor Ponta miniszterelnök vezette kabinet és koalíció tudomásul vette, hogy bár pusztán technikai okokból bukott el a referendum, 2014 decemberéig társbérletben kell kormányoznia Basescuval.
Azóta kisebb-nagyobb akadozással működött a politikai társbérlet, hétfőn azonban az államfő ismét felkavarta a román belpolitikai állóvizet, azzal, hogy nem írta alá a Ponta-kabinetnek a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) intézett szándéklevelét, mert nem ért egyet az üzemanyagra pótlólagosan kivetett jövedéki adóval.
Ponta kormányfő szerint az elnök aláírása nélkül gyakorlatilag kútba esett az IMF-fel és az Európai Bizottsággal júliusban megkötött 4 milliárd eurós elővigyázatossági hitelszerződés. Azért "gyakorlatilag", mert a hitelmegállapodás ettől még érvényben marad ugyan, de az IMF igazgatótanácsa nem fogja napirendre tűzni a szándéklevél jóváhagyását. A kormány álláspontja szerint az üzemanyag jövedéki adójának literenként 7 eurócenttel történő emelése kisebb kárt okoz a lakosságnak, mint Basescu magatartása az országnak, hiszen a szándéklevél megkérdőjelezése után Románia a korábbinál jóval drágábban jut hitelekhez a nemzetközi pénzpiacokon.
A szociáldemokraták szenátusi frakcióvezetője, Ilie Sarbu felvetette, hogy az államfőt hazaárulás vádjával bíróság elé kellene állítani. Sarbu Neróhoz hasonlította Basescut, aki szerinte a római császárhoz hasonlóan megtébolyodott, és mandátuma végén „lángokban akarja látni az országot”.
Az államfőt azonban mindez nem érdekli, figyelmeztette a kormányt, hogy ha nem mond le a jövedéki adó emeléséről, nemcsak az IMF szándéklevelet, hanem a jelenleg a parlament előtt lévő 2014-es költségvetést sem írja alá. IMF-ügyben tanúsított magatartása szervesen illeszkedik abba a populista irányváltásba, amely a nyár óta egyre érezhetőbben jelen van az államfő kommunikációjában. Basescu mandátuma jövő év végén lejár, de vélhetően nem akar kimaradni a politikai életből. Korábbi pártja, a jobbközép PDL azonban nemcsak meggyengült, hanem megosztott is, a volt pártelnök államfő pedig elveszítette befolyását, miután nem kegyeltjét választották tavaly a párt élére.
Folynak találgatások arról, hogy új pártot alapít majd Basescu vagy a jelenleg a PDL-vel koalícióban parlamenti mandátumhoz jutó, a volt miniszterelnök Mihai Razvan Ungureanu ARD szövetség átvételére készül. Csak az látszik, hogy nyit a szélsőjobb és a populizmus irányába. Júliusban vetette fel először Románia és Moldova Köztársaság egyesülésének ötletét, majd múlt héten a vilniusi keleti partnerségi csúcs előtt, amelyen Moldova parafálta a társulási egyezményt az EU-val, újra megismételte, Románia következő nagy nemzeti céljának nevezve az egyesülést.
A gondolat népszerű Romániában. Az elnöki bejelentés után azonnal elkészült egy közvélemény-kutatás, amely azt mutatta, hogy a románok 76 százaléka egyetért az egyesüléssel, 63 százalék helyeselte Basescu felvetését. Az egyik legnagyobb román portál, a ziare.com viszont azt írta "Az unionista ügyben Traian Basescu veszélyes játékot űz az EU-val és Moldova Köztársasággal kapcsolatosan. A bejelentésnek, mely szerint a Moldova Köztársasággal történő egyesülésnek kellene lennie Románia harmadik nagy nemzeti tervének az az egyetlen eredménye, hogy Brüsszelben és a Pruton túl is dühöt vált ki". A szerző egyben hangsúlyozza, hogy Moldovában nagyon alacsony, mindegy 10-15 százalék az unionisták aránya, majd úgy fogalmaz: "Az utolsó dolog, amit Brüsszel most hallani szeretne, az a határok felülvizsgálásának megkezdése. Ez olyan Pandora szelencéje, amit már nem zárhatsz le, miután óvatlanul kinyitottad. Mi lenne, ha az EU mindegyik országa elkezdene elvesztett területeken, régi konfliktusokon, eltemetett történelmi frusztrációkon gondolkodni. Mindenpercessé válna az európai építmény felrobbanása".