Talán kevésbé tudjuk, hogy a vállízület az az ízület, amely a leggyakrabban ficamodik. A három, egymással rendkívül szoros harmóniában működő külön ízület úgy alkot egy egységet - mint mellkasfal, lapocka, felkarcsont, hogy közben az inak, izmok, ízületi szalagok, csontok, porcok, tapadások, ízesülések, függesztések, kapcsolódások precízen illeszkedve mozgatják gyakorlatilag minden irányba a felső végtagjainkat. S bár a vállban ízületi kopás ritkábban jön létre – ez inkább a térdre vagy a csípőre jellemző -, mivel a váll nem tartozik a teherviselő ízületek közé, a helyben kialakult belső elváltozások mégis megkeseríthetik a mindennapokat. Akinek már volt sérült a válla (sport, vagy egyéb baleset következtében) az pontosan tudja, hogy komoly sérülés esetén az éjszakai pihenés valódi vágyálommá válhat. Viszont az is igaz - a szakirodalom szerint -, hogy minden korosztálynak megvan a maga „tipikus vállbaja”, még akkor is, ha nem könnyű megkülönböztetni.
A felső végtag- és vállfájdalom okai
Életkorok szerint különböző gondok jelentkezhetnek. A 20-30 éves kor közötti sportolóknál, a különböző porcsérülések és ficamok fordulnak elő a legnagyobb számban. 40-50 év között az úgynevezett ütődéses szindróma és a krónikus gyulladás miatt az ízületek körül kialakult fokozódó meszesedések a leggyakoribb problémák. Míg 50 év felett többször fordul elő izomszakadás, amely szintén vállfájdalommal és mozgásbeszűkülésekkel társul.
Okozhatja a válltáji panaszokat egy krónikus gyulladás, vagy egy egyszerű ficam, amelyekre eddig szinte csak egyféle, tünetkezelő megoldást – főként szteroidinjekciós gyógymódot - tudott javasolni az orvos. Ez azonban hosszútávon akár károsíthatja is az ízületeket.
- Aki kitartóan gyógyulni vágyott, az esetleg hosszú évek után eljutott egy-egy vállsebészhez, aki nagyobb, feltáró műtéttel megoldhatta a problémát – mondja Dr. Gloviczki Balázs, a Róbert Károly Klinika sebésze – a legnagyobb gond azonban, hogy a betegek nagy része el sem jut az orvoshoz a vállproblémájával. Pedig egy krónikusan jelentkező gyulladás, a mellett, hogy fájdalmas, mindenképpen szakorvosi segítséget igényel és korai szakaszban egy egyszerű arthroszkópos tisztítással gyógyítható.. Ha a beteget nem kezeljük helyesen, idővel olyan rossz állapotba kerülhet a váll, hogy esetleg elkerülhetetlen a komolyabb rekonstrukciós műtét” – teszi hozzá Gloviczki doktor.
Az utóbbi egy-két évben már Magyarországon is kezdik rutinszerűen alkalmazni az arthroszkópos vállműtéteket, mellyel minimális bőrmetszéssel, az izmok leválasztása nélkül oldhatják meg a panaszokat. Az említett arthroszkóp egy rendkívül precíz műtéti beavatkozásra kifejlesztett műszer, amelyet egy kis nyíláson keresztül juttatnak be a vállízületbe. A műszer végén lévő apró kamera segítségével, amelynek képét ki lehet vetíteni a műtőben, az orvosok pontosan látják a gond okát, sőt az egész váll állapotát fel tudják mérni. Magyarországon csak néhány éve használják ezt a műtéti eljárást. Mára azonban a fejlesztések ott tartanak, hogy olyan betegbarát implantátumokat is sikerült kifejleszteni, amelyek gyakorlatilag úgy épülnek be a szervezetbe, hogy egyrészt felszívódnak, vagy csonttá alakulnak (horgonycsavar), így például egy leszakadt szalag vagy izom, ízület a vállban a helyére téve, a gyógyulás után tökéletes állapotot képes előidézni.
A felső végtag- és vállfájdalom okai természetesen nemcsak helyben kialakult elváltozások lehetnek, hiszen például a nyaki gerinc kopásos tünetei is okozhatnak kisugárzó fájdalmat. Ilyenkor a kellemetlen érzés a fej mozgatásakor (fordítás, billentés) erősödik.
A váll ízületeinek gyulladásai, elváltozásai nyomán kialakult vállfájdalom azonban, ahogy életkor szerint már emlegettük, többféle lehet:
Vállficam esetén, gyakran sérülés hatására a felkar „fejét” ilyenkor az ízületi tokon kívül lehet tapintani úgy, mint egy fájdalmas duzzanatot. A beteg a karját nem tudja mozdítani, főleg a fájdalom miatt, illetve a ficamot sem tudja helyrerakni, ezért orvosi segítség szükséges. Az érintett felső végtag zsibbadása is kialakulhat. „ A sérülés megoldása gyakran már fiatal korban is - az első ficam után - az arthroszkópos stabilizálás, az említett csonttá alakuló horgonycsavarral” – teszi hozzá Dr. Gloviczki Balázs – „mert a következő ficam esélye minden ficam után hatványozottan nő, a harmadik után szinte 100 százalék (!)”.
Az úgynevezett ütődéses (impingement) szindróma során a fájdalom általában fokozatosan kezdődik, majd a fizikai aktivitással párhuzamosan nő. Először a fájdalom jelentkezhet úgy, hogy a felkar fölött egy duzzanat alakul ki, amely igen fájdalmas, ezért a beteg igyekszik elkerülni a kar mozgatását. Sérültek lehetnek a váll forgatásában részvevő izmok és inak és gyulladásban lehetnek a körülöttük lévő úgynevezett „nyáktömlők”. Súlyosabb esetben az ín szakadása is bekövetkezhet. Ha a gyulladás krónikussá válik, az ín tapadásánál mészlerakódások jönnek létre. A vállfájdalom bizonyos időnként előjön, majd magától megszűnik. A beteg életét vissza-visszatérő erős fájdalom nehezíti meg. A probléma sebészi megoldása egy egyszerű arthroszkópos tisztítás, ínszakadás esetén ugyancsak ennek a technikának a segítségével az ín visszaültetése a már említett csonttá alakuló horgonycsavar segítségével.
A befagyott váll szindróma igen kellemetlen betegség, amely erős vállfájdalommal indul, de a fájdalom pontos helyét nehezen határozza meg a beteg. Később a mozgások beszűkülnek, a váll mozgatására erős fájdalom jelentkezik, amely éjszaka fokozódik. A beteg elkeseredhet, mert a folyamat egy „ördögi körhöz” hasonlatos. A fájdalom miatt ugyanis egyre kevesebbet mozgatja a páciens a karját, így szinte biztos, hogy a váll körüli izmok még inkább elveszthetik rugalmasságukat.
Amennyiben a gyógytorna nem segít a panaszokon, egy egyszerű arthroszkópos tokfelszabadítással a betegség gyógyulása jelentősen javítható.
Ha a felső végtag fájdalom a nyaki gerinctől indul, az lesugárzik a lapockákhoz, majd a váll hátsó oldalán a felkarba. Többnyire csak a felkarig terjed, de lesugározhat a kézujjakig is. A fájdalmat a fej és a felső végtagok mozgatása fokozza. Járhat zsibbadással, de gyakori az ujjak duzzanata is, amely felkelés után egy-két órával megszűnik.
A váll és a felkar fájdalom hátterében álló kórképek elkülönítése orvosi diagnózis nélkül biztosan nem egyszerű. A váll azonban, ahogy már említettük igen bonyolult mozgásokra képes, s mint ilyen sérülékenyebb is. Azért érdemes a jelentkező fájdalmak esetén tisztázni, mennyire vegyük komolyan, hogy nehezünkre esik úgy mozgatni a karunkat vagy a vállunkat, mint máskor, mert ezzel megelőzhetjük a nagyobb gondot, amely hosszabb idő után esetleg egy sorozatosan fájdalmas, gyulladásos váll formájában jelentkezhet.