A volt konzervatív párti brit miniszterelnök az Institute of Directors (IoD) nevű brit vállalatvezetői szövetség rendezvényén a The Daily Telegraph pénteki beszámolója szerint kijelentette, hogy ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, még jobban eltávolodna legszorosabb és legnagyobb kereskedelmi partnereitől, éppen olyan időszakban, amikor azok egyre közelebbi integrációra lépnek egymással. "Ennek semmi értelme nem lenne" - tette hozzá.
Sir John Major szerint a kilépés fontmilliárdokba kerülne a brit gazdaságnak, Nagy-Britannia nemzetközileg elszigetelődne, ugyanakkor továbbra is tartania kellene magát az EU-szabályokhoz, amelyek kidolgozására viszont már nem lenne befolyása.
London például nem tudná megvédeni pénzügyi szolgáltatási központját, a Cityt a Brüsszelben elfogadott új szabályozók esetleg káros hatásaitól, és valószínűleg a brit gazdaságban eszközölt külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke is visszaesne - vélekedett a volt kormányfő.
David Cameron jelenlegi konzervatív párti brit miniszterelnök januárban bejelentette, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében - várhatóan 2017-ben - népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság fenntartásáról vagy feladásáról, ha a Konzervatív Párt a 2015-ben esedékes parlamenti választások után kormányon marad. Cameron ígérete szerint a brit kormány addig megpróbálja újratárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A cél azoknak a döntési jogköröknek a "hazatelepítése", amelyek London megítélése szerint nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartoznak.
A népszavazás arról szólna, hogy a tárgyalásokon elért eredmények alapján a brit választók továbbra is az EU-ban szeretnék-e tudni hazájukat.
Major azonban az IoD éves fogadásán elmondott beszédében kijelentette: a brit kormánynak reálisan kell megítélnie, hogy mennyit érhet el ezeken a tárgyalásokon.
Sir John Major szerint - amellett, hogy Nagy-Britannia elszigetelődne - a brit távozással az Európai Unió súlya is zsugorodna, mivel egyik legnagyobb gazdaságát veszítené el, a brit diplomácia hagyományosan messzire elérő befolyásával együtt. Így egy ilyen forgatókönyv megvalósulása mindenki számára rettenetes következményekkel járna - fogalmazott a konzervatív politikus.
A brit EU-tagság feladásának kockázataira a brit és a külföldi üzleti szféra vezető személyiségei is folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt.
A brit gyáripari szövetség (CBI) által a szervezet e hónap elején tartott éves kongresszusára összeállított jelentés szerint súlyosan veszélyeztetné London globális pénzügyi központként betöltött szerepét, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból. A CBI helyzetértékelése szerint a pénzügyi szolgáltatásokból ered a brit hazai össztermék 8 százaléka, és a szektor legnagyobb exportpiaca Európa. Az iparszövetség szerint ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, a Cityben működő bankok távozhatnak Londonból, kockára téve 1400 milliárd font (csaknem 500 ezer milliárd forint) befektetési eszközvagyont.
A City befektetési banki közössége is egyértelműen a brit EU-tagság fenntartását pártolja. A City UK nevű lobbycsoport új felmérése kimutatta, hogy a Londonban honos pénzügyi szolgáltató cégek vezetőinek 84 százaléka a jövőben is az unióban szeretné látni Nagy-Britanniát.
Néhány hete a legnagyobb brit vállalatok vezetői közös nyílt levélben intéztek figyelmeztetést a brit kormány címére. A levél aláírói - mások mellett Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke és Sir Nigel Sheinwald, a Shell igazgatótanácsi tagja, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete - arra hívták fel a figyelmet, hogy számításaik szerint évente akár 92 milliárd font (32 ezer milliárd forint) kárt is okozhat a brit gazdaságnak Nagy-Britannia esetleges kilépése az Európai Unióból.
Hasonló figyelmeztetést küldött a nyáron a japán kormány is Londonnak. A brit külügyminisztériumnak címzett hivatalos levélben, amely annak idején kiszivárgott a brit sajtóhoz, az állt, hogy 1300 japán cég is újragondolhatja brit érdekeltségeinek sorsát, ha Nagy-Britannia a jövőben "nem töltene be jelentős szerepet" az EU-ban.