Spirk József újságíró ellen rágalmazás miatt büntetőeljárás indult egy 2009-ben megjelent cikke kapcsán, amiben a Magyar Energia Hivatal körüli szabálytalanságokról írt. A Fővárosi Törvényszék a sajtószabadság védelmében alkalmazott alkotmánybírósági és strasbourgi gyakorlatra hivatkozva, bűncselekmény hiányában felmentette a vádak alól tavaly nyáron az újságírót. A Fővárosi Főügyészség – jogszabálysértésre hivatkozva - felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen és új eljárás lefolytatását kérte.
A Kúria az ügyész kérelmének helyt adott és a másodfokon eljárt Törvényszéket új eljárásra utasította. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a Törvényszék a felmentő ítéletben nem támasztotta alá megfelelően, hogy az újságíró jóhiszeműen, a szakmai gondosságot betartva járt el. A konkrét ügy az újságírókkal szemben indult rágalmazási eljárások problémáira hívja fel a figyelmet mind az alkalmazott jogi szabályozás, mind a hazai gyakorlat vonatkozásában. A hatályos jogszabályok túlzott védelmet biztosítanak a közhatalom gyakorlóinak az ellenük megfogalmazott kritikával szemben, holott az alkotmánybírósági gyakorlatból és a demokratikus alapelvekből ennek éppen az ellenkezője következne. Jogállamban elengedhetetlen, hogy a közhatalom gyakorlói a lehető legszélesebb körben kritizálhatók legyenek.
A civil szervezetek célja, hogy a közügyek szabad megvitatásához és a közérdekű ügyeket illető tényfeltáráshoz való jogot ne lehessen büntetőjogi eszközökkel korlátozni, és a büntetőjogi fenyegetettség veszélye ne kényszerítse öncenzúrára az újságírókat. Az aláíró szervezetek: atlatszo.hu, CivilMédia, Eötvös Károly Intézet, Főszerkesztők Fóruma, Független Médiaközpont, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Médiajogfigyelő, Mérték Médiaelemző Műhely, Társaság a Szabadságjogokért.
