Hiba volt a kormánytól az önkormányzati adósságátvállalás újabb, nemrég bejelentett lépcsője, mert a kedvezményezett 300 város nem szorul rá a további segítségre, pontosabban van másik 2800 kistelepülés, ahol "jobb helye lenne" a pénznek - mondta lapunknak a legnagyobb önkormányzati szövetség elnöke. Schmidt Jenő - aki Tab város kormánypárti polgármestere is - a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnökeként már szeptemberben felhívta a figyelmet a csaknem 3000 hazai kistelepülés lehetetlen finanszírozási helyzetére, ám aggályait figyelmen kívül hagyva november elején a kormány bejelentette az újabb adósságkonszolidációt.
Ebben a lépcsőben a korábbi hitel-átvállalások után még megmaradt - összességében mintegy 420 milliárd forintnyi - adósság törlesztését is átvállalja az állam az érintett 300 önkormányzattól. Ez évi mintegy 50 milliárdos kiadással jár a központi költségvetésnek, és ugyanekkora összegű törlesztés terhétől szabadulnak meg a választási kampány hajrájára időzítve azok a helyhatóságok, ahová egyébként az ország összes helyiadó-bevételének 90 százaléka folyik be. Utóbbi az oka, hogy Schmidt szerint nem szorulnak rá a további segítségre. Mint mondta, "ők adóbevételeikből már könnyedén tudnák törleszteni a megmaradt - de 40-70 százalékkal csökkentett - kölcsöneiket".
Ezzel szemben a többi 2800 kistelepülésnek nincs érdemi adóbevétele - igaz, többségüknek tartozása sem, mivel a konszolidáció első hullámában a kölcsönnel rendelkező 1710, ötezer lelkesnél kisebb település 74 milliárdnyi adósságának törlesztését már átvette az állam. Mégis, a kistelepülések adóbevétel híján rosszabb helyzetbe kerültek, mivel a feladat-alapú finanszírozásból évi 50-60 milliárd forint hiányzik, ez pedig éppen annyi, amennyit most a nagyvárosoknak ad az állam. Hozzátette: reméli, hogy a jövő évi költségvetésben - módosító indítványokkal - a kormánypártok találnak még módot arra, hogy például pluszforrás biztosításával, vagy az adóelvonás csökkentésével támogassák a több ezer kistelepülést.
Eközben az említett 1710 település többségén - 14 kivétellel, ahol csak részben vették át az adósságot - nem sajnálja a pénzt önfényező propagandaakcióra a kabinet. A Kormányzati Információs Központ kérdésünkre elárulta, hogy 1,77 millió forintot költöttek a Miniszterelnökség kommunikációs előirányzatából a településeknek készített díszes oklevelekre. A "bizonyságlevélnek" nevezett, pergamenszerű dokumentumok tanúsítják, hogy a kormány átvállalta a település adósságát. Az Orbán Viktor által aláírt iratok szövege szerint "a magyar kormány X települést Y forint adósságából maradéktalanul kiváltotta". Mind azzal zárulnak: "Ez a Bizonyságlevél tanúsítja az összefogás erejét, amellyel megmentjük az itt élők otthonát, szeretett környezetét, és amellyel mi, magyarok közös erővel felemeljük, sikeressé tesszük Magyarországot".
Bag nagyközség is kapott például az oklevélből, a mintegy 4 ezer lakosú település válláról az állam csaknem 600 millió forint törlesztésének terhét vette le - mondta lapunknak a jegyző. Beke Andrea elmondta, főleg az iskola több százmilliós felújítására kellett annak idején a pénz, ezért bocsátottak ki kötvényt, a jövőben viszont évente nagyságrendileg 20 millióval marad több a település kasszájában, amit majd pályázatok önrészére, további fejlesztésekre és beruházásokra költhetnek. Ezekre példaként említette a művelődési ház illetve a könyvtár felújítását, a polgárőrség és a civil szervezetek támogatását és egy falubusz beszerzését. A megtakarított pénznek tehát megvan a helye, jól is jött a segítség, mert bár van némi iparűzési adóbevételük, "nem dúskálunk a pénzben, szűkösen, de megvagyunk". A jegyző hozzátette: "egyet megtanultunk az utóbbi években: takarékosan gazdálkodni".