Bachelet - Chile első elnöknőjeként - 2006 és 2010 között állt az ország élén, a 2005-2006-os voksoláson 53 százalékkal nyert a második fordulóban. Megválasztását egyfajta szimbolikus igazságtételnek tartották, hiszen az orvosnő a Pinochet-diktatúra üldözöttje volt. Apja, Alberto Bachelet, a légierő tábornoka Allende baloldali kormányzatát támogatta, az épp 40 éve zajlott katonai hatalomátvétel után börtönbe vetették, szívinfarktusban halt meg.
Feleségét és lányát is megkínozták, emigrációba kényszerítették, Michelle 1979-ben tért vissza Chilébe. A 62 éves Bachelet öt nyelven beszél, a védelmi kérdéseknek is szakértője, ha nem tér vissza Santiagóba, akár az ENSZ-főtitkári posztért is eséllyel indulhatott volna. Elvált, háromgyerekes édesanya. Bár elnöksége nehezen indult, sikeresen zárult, leköszönésekor is igen magas, 70-80 százalék közötti volt a népszerűsége.
A sors fintora, hogy a második nagy esélyes, a középjobb Koalíció jelöltje, Evelyn Matthei és Bachelet gyerekkori barátnők voltak. Katonagyerekként évekig éltek egymás szomszédságában Antofagasta mellett, egy chilei bázison. Evelyn apja, Fernand Matthei ugyan külföldön volt a puccs idején, de a másik oldalon állt, s a légierő képviseletében Pinochet juntájának tagja lett. A 60 éves Evelyn Matthei közgazdász, a távozó államfő, Sebastián Pinera kormányzatában munkaügyi és társadalombiztosítási miniszterként szolgált. Matthei a kormányzó koalíció konzervatívabb pártjának, az Opus Deihez közelálló Független Demokratikus Uniónak (UDI) a tagja, korábban volt képviselő, szenátor is. Férje a volt helyettes jegybankelnök, három gyermekük van. Mattheit a chilei jobboldal Vasladyjeként is emlegetik. Nyáron váratlanul lett a Koalíció elnökjelöltje, mivel az eredetileg indított Pablo Longueira súlyos depresszió miatt visszalépett.
Bachelet a vezető chilei közvéleménykutató, a CEP (Centro de Estudios Publicos) felmérése szerint a voksok 47 százalékát szerezheti meg vasárnap, míg a második helyen álló Matthei támogatottsága alig 14. Harmadik helyen a populista programmmal fellépő Francisco Parisi független közgazdász áll, aki 10 százalékot szerezhet, a volt szocialista közgazdász-filmes Marco Enríquez-Ominaminak 7 százalékot jósolnak (négy éve 20 százalékot szerzett), a Humanista Párt (PH) jelöltje, Marcel Claude 3 százalékon áll, a következő négy jelölt - az Egyenlőség Párt (PI) képviseletében Roxana Miranda, a környezetvédő Alfredo Sfeir, a független tévés Ricardo Israel és a korábbi kereszténydemokrata képviselő, Tomás Jocelyn-Holt - az egy százalékos támogatottságot sem éri el. Az IPSOS intézet csekélyebbnek mérte Bachelet előnyét, adataik szerint 32 százalékot érhet el, míg Matthei 20 százalékon áll.
Chilében kampánycsend lépett életbe: csütörtök éjfél óta már nem tehetnek közzé felméréseket. A voksolás kimentelét ezúttal kockázatosabb megjósolni, mivel egy éve megváltoztatták a szabályokat, s már nem kötelező elmenni szavazni. Bachelet csapata aggódik amiatt, hogy éppen mivel annyira biztosra veszik a győzelmét, sok támogatója esetleg nem is veszi a fáradtságot, hogy elmenjen szavazni. Az októberi helyi választásokon 60 százalék távol maradt az urnáktól. A választók mozgósítása így kulcsfontosságú lehet. Az elnökválasztás mellett parlamenti voksolást is tartanak.
Sebastian Pinera milliárdos üzletember volt az első jobboldali elnök a Pinochet-diktatúra lezárulása óta, s a londoni The Economist összességében sikeresnek ítéli elnöksége négy évét. A chilei gazdaság ez idő alatt évi 5,5 százalékkal növekedett, a munkanélküliség 5,7 százalékon áll, évtizedek óta a legalacsonyabb. Nőtt az életszínvonal, kordában tartotta az inflációt.
Chilében ugyanakkor erősödött a társadalmi elégedetlenség, 2011 óta többször is nagy diákmegmozdulások robbantak ki, tavaly a diákok országos sztrájkot szerveztek. A diákok nem csupán a tandíjak eltörlését, az oktatás színvonalának javítását követelték, hanem a a nagy társadalmi különbségek miatti elégedetlenségüknek is hangot adtak. Pinera ugyan levitte a diákhitelek kamatát és más reformintézkedéseket is bejelentett, de nem oldotta meg a felhalmozódott problémákat.
Michelle Bachelet azt ígéri, elnökként javítani fogja az esélyegyenlőséget az iskolákban. Első lépésként a diákok legszegényebb 70 százalékának tandíját az állam átvállalná, távlatilag mindenki számára ingyenessé tennék az oktatást. Az üzleti alapon működő középiskolákat nonprofit intézményekké alakítanák át. A visszatérésre készülő ex-elnökasszony abban bízik, elég erős mandátumot szerez ahhoz, hogy strukturális reformokba is belekezdjen.
Beígért adóreformjai, a vállalkozói adó tervezett emelése miatt máris berzenkednek az üzletemberek. Szigorítaná az adózási fegyelmet is. Bachelet a még Pinochet által kidolgozott, s azóta módosítgatott 1980-as alkotmányt is átíratná, felvetette, hogy alkotmányozó nemzetgyűlést kellene összehívni. Bachelet a jelöltségét támogató demokratikus koalícióba a szocialisták és a kereszténydemokraták mellé a kommunistákat is bevette, s arra számítanak, első hivatali idejénél balosabb irányt vesz.
A chilei jobboldalon aggódnak, hogy a Pinochet-diktatúra haszonélvezőjeként számon tartott Matthei még a második helyet sem tudja megszerezni, s a jobboldal a parlamentben is érzékeny veszteségeket szenvedhet - írta tudósításában a madridi El País. Sebastian Pinera elnök mindenkit arra szólít fel, hogy járuljanak az urnákhoz. Részvételre mozgósítanak a jelöltek is. Michelle Bachelet a kampány zárónapján 11 településre látogatott el, s beszédében "felelős változásokat" ígért. Evelyn Mathei a fővárostól távol, Chillánban tartotta kampányzáróját, amelyen Pinera elnök felesége is részt vett.
Az új chilei elnököt 2014 márciusában iktatják be hivatalába.