Megdöbbenéssel fogadta Rogán Antal, hogy november 22-én lejár az ároktői banda hatodrendű vádlottjának házi őrizete. Ezért a Fidesz ismét hozzányúlna a már parlament előtt lévő jogszabályokhoz: egyetlen erőszakos bűncselekményekkel vádolt személyt sem engednének haza, miután lejár a négy éves előzetes letartóztatás. Az amúgy fokozott rendőri ellenőrzést jelentő házi őrizet ugyanis a Fidesz frakcióvezetője szerint "gyakorlatilag szabadlábat" jelent.
Ezért a parlament hétfőn már meg is szavazhatja az indítványt, legalábbis Rogán javasolni fogja, hogy egy napon belül "legyenek túl a procedúrán. Így a törvénymódosítás november 21-én, egy nappal K. András "hazaengedése" előtt már mindenképpen hatályban lenne, és a bíróság akkor már nem dönthetne a férfi házi őrizetbe helyezéséről. Merthogy - fogalmazott Rogán - ennek "beláthatatlan" következménye lenne.
Az egyes büntetőjogi tárgyú törvények újabb - a parlament alkotmányügyi bizottsága által jegyzett - módosítása úgy szól, hogy nem szűnik meg az előzetes letartóztatás, ha a vádlottal szemben 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indul eljárás. Noha Rogán szerint a bírói ítélet "a végső pont", ahol eldől, hogy az illető követett-e el bűncselekményt, vagy sem, az már szerinte tűrhetetlen, hogy Magyarországon "egy gyilkossággal vádolt ember" szabadlábra kerülhet - vagyis, akkor is, ha nem is volt az elkövető.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint egyébként tizenhat házi őrizetes van jelenleg szökésben. A házi őrizetesek száma 334, közülük 105-en Budapesten tartózkodnak.
A különös kegyetlenséggel elkövetett rablógyilkosságokkal és súlyos testi sértéssel vádolt ároktői bandára szabott "lex Ároktővel" vélhetően a kampányra fordul rá, hiszen a Fidesz frakcióvezetője szerint a módosítás indoka az, hogy az ilyen helyzetektől az országnak "meg kell védenie magát". A kampánycélt erősíti a váratlan bejelentés is, mivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium két napja lapunknak még azt a tájékoztatást adta, hogy ha a korábban lapunkban is ismertetett változásokat gyorsan el is fogadja az Országgyűlés, azok csak jövő januárjában léphetnek hatályba.
A változások közül a legfontosabb az előzetes letartóztatás idejének korlátlanná tétele: noha volt elképzelés a jelenlegi négy éves plafon öt évre emelésére, Rogán egyértelművé tette, hogy ezt elvetették. Szerepel még a módosítások között az automatikus nyomkövető, a szakértőknek szakvéleményeik elkészítésére adott 60 napos határidő, valamint az ügyeikkel csúszó bírók felelősségre vonása is, azonban a határtalan börtön ötlete azt jelenti, hogy a kormánypárt Európával is szembemenne.
Bár Rogán érvelt azzal, hogy Németországban is korlátlan az előzetes - ám egyúttal arányos a cselekmények súlyával is -, egy büntetőeljárás mégsem tart öt évig, mint lassan az ároktői ügy, a vádlottak elfogásától számítva. Romániában is mindössze 180 nap telik el a gyanúsítás és a vádemelés között.
