- Drogéria lesz a keserű pirula

A tulajdonváltásra adott határidő néhány héten belül lejár, az OTP viszont csak tegnap közölte, hogy elindult a patikaműködtetési szabályok változása miatt létrehozott hitelkonstrukciója. Más, országos lefedettségű banknál eközben el sem érhető az állami garanciával kínált kölcsön, így szinte esélyük sincs a hitelfelvételre azoknak a gyógyszerészeknek, akik még most, a gyógyszertár-üzemeltetési szabályok változásának finisében határoznának úgy: mégis hitelt vesznek fel, hogy megmaradjon munkahelyük. Az OTP-nél is gond lehet az idő szűkössége, hiszen a banknál egy ingatlanbecslés is 6-8 hét, a teljes hiteligénylésre tehát nincs elég idő december végéig.

Ismert: a 2011 januárja óta hatályos gyógyszertörvény lényegében arra kényszeríti a patikák, patikaláncok nem gyógyszerész végzettségű tulajdonosait, hogy vagy zárják be üzletüket, vagy adják el többségi tulajdonukat az ott dolgozó gyógyszerészeknek. 2014-től ugyanis a patikák csak úgy működhetnek, ha a tulajdonrész 25, majd 2017-től 50 százaléka gyógyszerész kezében van. Márpedig a legutóbbi adatok szerint a ma üzemelő patikák csaknem ötödében nincs meg a jövő januártól kívánt szakmai tulajdonrész: 487 gyógyszertárban nem biztosított a 25 százalék, 382-ben pedig az 50 százalékos gyógyszerészi tulajdonhányad.A törvényben előírt tulajdonrendezéssel érintett patikák közül 390-400 tartozik valamilyen gyógyszergyártói vagy egyéb patikalánchoz, így január 1-től 500 patika helyzete válik bizonytalanná.

Mindez annak fényében félelmetes, hogy az országban jelenleg 2333 közforgalmú patika, 668 fiókgyógyszertár és csaknem 260, orvos által működtetett kézi gyógyszertár van. Ezek mellett mindössze 70 kórházi patika végez közvetlen lakossági ellátást, s még néhány fiókgyógyszertár működik. Összességében ma a lakosság 5 százaléka él olyan kis, néhány száz lakosú településen, ahol helyben nincs is patika, ez a szám azonban jelentősen nőhet akkor, ha az érintett 869 közforgalmú gógyszertár nagyobb hányadában nem következik be a tulajdonosváltás, illetve az állami felvásárlás.

Már nyáron egyértelmű volt: az érintett patikák nagy része közvetlen veszélyben van, hiszen a közforgalmú patikák tulajdonosi szerkezetének megváltoztatására szükséges pénz a legtöbb gyógyszerésznek nem áll a rendelkezésére, máshol pedig szándék nincs arra, hogy "bevásároljanak". A GKI-EKI Egészségkutató Intézet áprilisi felmérése szerint azon gyógyszerészek 63 százaléka, akiknek a struktúraváltás miatt szükségük lenne forrásra, nem rendelkezik saját mobilizálható tőkével. A kormány először egy úgynevezett patikaalapot hozott létre, melyben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is részt vesz közvetítőszervként.

Az alap egyik konstrukciója a patikákban dolgozó gyógyszerészeknek adna támogatást: a 10 milliárdos keretből a gyógyszerészek minimum 5, maximum 60 millió forint hitelt igényelhetnek, 10 éves futamidőre. A rendelet egyéves tőketörlesztési türelmi időt is biztosít, az elvárt önrész 10, a kamat pedig 9-10 százalék, amiből hármat a gyógyszerész fizet, a fennmaradó, legfeljebb 7 százalék törlesztését pedig az állam magára vállalja - ingatlanfedezetet viszont a gyógyszerésztől kérnek. A második konstrukció a patika-tőkeprogram, amelyben az MFB tőkebefektetéssel foglalkozó leányvállalata, a KvfP Zrt. megvásárolja az üzletrészt, átmenetileg tulajdonossá válik, a gyógyszerész pedig 5 év alatt vásárolhatja meg. Ha egyik magyarországi gyógyszerész sem jelentkezik érte, akkor az marad az MFB leányánál, vagyis az államé lehet a gyógyszertár, és az állam válhat majd többségi tulajdonossá 2017-re.

Akik pedig sem alkalmazott gyógyszerészüknek, sem az államnak nem adják - vélhetően rettentően nyomott áron - a patikájuk tulajdonrészét, azoknak mindössze két lehetőségük maradt: vagy bezárnak, vagy átalakulnak, "leminősülnek". Mint ugyanis a Népszabadság megírta, az ÁNTSZ néhány hete arra szólította fel levélben a csaknem ötszáz érintett gyógyszerészt, hogy január elsejéig vásárolják meg patikájuk negyedét, ha még nem tették ezt meg, különben a gyógyszertárat visszaminősítik drogériává, ami lényegében azt jelenti, hogy a továbbiakban csak nem vényköteles gyógyszereket árulhatnak.

"A többség nem kíván tulajdonos lenni"

Már 2011-ben is tiltakozott a szabályváltoztatások miatt, az utóbbi években pedig rendszeresen jelezte fenntartásait a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ). Korodi Karolina elnök szerint a nemcsak az a baj, hogy a gyógyszerészekre, illetve a nem gyógyszerész végzettségű patikusokra rákényszerítik a tulajdonosváltást, hanem az is ahogyan.

- Már az OTP-nél is elérhető a patikahitel. Nem késő, hogy csak most?

- A bankok által nyújtott patikahitellel kapcsolatban több probléma is felmerült, csak az egyik ezek közül, hogy kevés pénzintézetnél van rá lehetőség. Mivel a bankok legtöbb esetben fedezetet várnak a hitel felvétele során, a gyógyszerészek kénytelenek saját ingatlanaikat kockáztatni, ha élni szeretnének vele. Ingatlanfedezet esetén az ingatlanbecslés akár több hónapig is eltarthat, így elmondható, hogy a pénzintézetek valóban későn szálltak be a patikahitel-programba. A gyógyszerészek helyzetét az is nehezíti, hogy az OTP az egyetlen országos lefedettségű bank, amely részt vesz a programban, a saját bankjaiknál nagy valószínűséggel nem jutnak hozzá ehhez a hitelhez. A veszteséges gyógyszertárra pedig nem is lehet hitelt felvenni.

- Több száz patikát érint a tulajdonlás kérdése. Mire lehet számítani?

- Az elmúlt hónapokban több felmérés és kutatás is bemutatta, hogy a gyógyszerészek többsége nem kíván tulajdonos lenni, és a tapasztalatok is ezt támasztják alá. Az elmúlt 20 évben a gyógyszerészeknek megvolt a lehetőségük, hogy ha akarnak, tulajdonossá váljanak. Most kikényszerített körülmények között van erre lehetőségük, amivel láthatóan nem élnek olyan aktivitással, mint azt a jogalkotó korábban remélte. A HGYSZ tagvállalatainál eddig is megvolt a nyitottság és a lehetőség arra, hogy a gyógyszerészek tulajdont szerezzenek a patikában, ahol dolgoznak.

- Információk szerint a továbbműködéshez szükséges gyógyszertári tulajdonrészt csak rettentően nyomott áron lehet eladni. A szövetségnek mik a tapasztalatai?

- Egy gyógyszertár értéke több tényezőtől függ, a tulajdonosnak az az érdeke, hogy a legjobb áron tudja értékesíteni. Ha a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerésszel a tulajdonos nem tud megállapodni, a törvény lehetőséget ad rá, hogy más gyógyszerésszel is tárgyaljon. Nincs olyan tapasztalatunk, hogy nyomott áron keltek volna el az üzletrészek.

Csak három szereplő veszít...

Havas Szófia, az MSZP egészségpolitikusa: Nagyon úgy tűnik, hogy az önkormányzati vagyon, az iskolák, kórházak lenyúlása után már a magántulajdon sem szent, így azokat a patikákat, melyeket az ott dolgozó gyógyszerészek nem tudnak, vagy nem akarnak megvenni, az állam kebelezheti be, majd pedig az Orbán-kormány játszhatja át a hozzá közelálló üzleti körökhöz. Ezek a törekvések jól mutatják, milyen a Fidesz "egészségvédő programja", amelynek pillanatnyilag csak három vesztese van: a betegek, akik ezentúl kevesebb helyen, nehezebben jutnak majd gyógyszerhez; a gyógyszerészek, akik elveszítik állásukat, hiszen bezár vagy átalakul drogériává a munkahelyük, amennyiben nem kerülhet állami kézbe; valamint azok a patikatulajdonosok, akik évek, évtizedek munkájával, jelentős beruházásokkal hozták létre gyógyszertáraikat. Amihez az állam nyomott áron hozzájut, abban sem lesz köszönet. Nézzük csak meg, hogy milyen gazdája az einstandolt magán-nyugdíjvagyonnak, vagy épp az önkormányzati iskoláknak és kórházaknak. Még az is előfordulhat, hogy a jövőben az állami patikákat összevonják a trafikokkal, de legalábbis a bezárt gyógyszertárak helyén forgalmazzák majd a dohánytermékeket és az alkoholt.

Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos: Az, hogy gyógyszerész egy patika tulajdonosa, nem feltétele a biztonságos gyógyszerellátásnak. A korábbi jogszabályok biztosították, hogy a bármilyen tulajdonosi körrel is rendelkező patikákban dolgozó gyógyszerészek beleszóljanak, sőt, gyakorlatilag meghatározzák azokat a szakmai irányelveket, amellyel az adott gyógyszertár működik. Ráadásul a patikai ügyvitel jelentős többsége nem egy beteg és az egy egészségügyi dolgozó négyszemközti megbeszélése, ahol a gyógyszerész szakember személyre szabottan tájékoztatást ad. Ez egy idea, nem a valóság. Erre nem kerülhet sor a beteg állapotának ismerete nélkül, de úgy sem, hogy közben 16-an állnak sorba mögötte. Lehet a patikák számát mesterségesen csökkenteni, elhiszem, hogy ezzel egy másik, kiválasztott gyógyszertár bevétele nőhet, de az is biztos, hogy minél kevesebb helyre tereljük a gyógyszervásárlókat, annál kevesebb lehetőség lesz ezekre a gyógyszerész-beteg konzultációra, tehát éppen a "népegészségügyi találkozóhely-jellege" nem lesz meg a patikáknak.

Vak a licit

Szócska Miklós néhány hete örömhírként jelentette be, hogy a 2011-es szinthez képest mostanra 7,5 milliárd forinttal csökkentek a magyar lakosság gyógyszerkiadásai. Kétezer gyógyszer ára mintegy 35 százalékkal csökkent - állította az egészségügyi államtitkár, hozzátéve: ha mindenből a legolcsóbb készítményt választanák az emberek, további 12 milliárd forinttal lenne mérsékelhető a lakosság gyógyszerterhe. A kormány és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egyaránt sikerként éli meg, hogy a gyógyszerek ártámogatásánál 2011-ben bevezetett preferált referencia-ársávval, s az úgynevezett vaklicittel - kétezer termék esetében - csökkentek a gyógyszerárak. Csakhogy arról hallgatnak, hogy eközben még több termék ártámogatása csökkent, sőt, azok, amelyek kiestek a térítéses körből, csak jelentősen drágábban hozzáférhetőek a lakosság számára. A képet árnyalja az is, hogy a rengeteg generikum - azaz az ártámogatással, olcsóbban kínált készítmény - közül egyre több a hiánycikk, ahogy a vakliciten nyertesként kihozott termékekből sok esetben nem áll rendelkezésre a szükséges készlet.

Ráadásul a vaklicit nemcsak árban, hanem termékvolumenben is visszaesést okozott a hazai gyógyszergyártók számára, miközben megjelentek a külföldön előállított gyógyszerek, amelyek semmiféle hozzáadott értéket nem képviselnek, azaz jóval kisebb mértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. Már az is fenyegető, hogy a hazai termelői kapacitással rendelkező gyártóknak nem fogja megérni itt előállítani a gyógyszereket, vagy rosszabb esetben nem is fogják itthon forgalmazni termékeiket. A Weborvos információi szerint a TEVA, az Egis, a Richter és a Sanofi képviselői épp ezért tárgyalásokat folytatnak a kormánnyal, hogy felpuhítsák a vaklicit rendszerét, s a következő, 2014 februárjában induló alku kiszámíthatatlanságát már mérsékelni tudják.