Nem Miskolc az egyetlen település, ahol a helyi képviselők saját nevüket szeretnék az örökkévalóságnak is megőrizni. Szenes Lajos, Tát fideszes polgármestere egyenesen Szervátiusz Tibor 2006-ban felavatott "Ister pár" című szobrába vésette a nevét - a helyiek egy része szerint suttyomban, az avatás előtti napon, mások szerint később. "A férfialak a termékenységet és bőséget jelképező sumér istenség, Dumuzi, aki kezében korsót tart, amelyből a halban gazdag élet vize bugyog. Mellette a párja, a szerelem régi istennője, Ister-Istár, karjaiban egy kisgyermekkel, aki a magyarság megmaradásába vetett hitet szimbolizálja" - mondta alkotásáról a művész. A szobron Szervátiusz neve nem szerepel, ám hátuljába vésve az alábbi szöveg olvasható: "Állíttatta Tát önkormányzata 2006-ban Szenes Lajos polgármestersége idején".
Mint arról beszámoltunk, Miskolc városa helyreállíttatja Herman Ottó sírját, miután egy kormánypárti képviselő törvénytelenül "felújíttatta". A védett síremlékre Kovács László háziorvos, a Fidesz-KDNP képviselője ezt vésette nagy betűkkel: "Síremléket állíttatta dr. Kovács László önkormányzati képviselő 2013" (sic!). De a szomszédos nyughelyet is átalakíttatta Kovács, a természettudós Vásárhelyi István egykori sírkövéből csak egy bronz dombormű maradt meg. (Arra kérjük olvasóinkat, hogy ha hasonló feliratot látnak, fotózzák le, és a képet küldjék el szerkesztőségünkbe.)
Ám a helyzet az, hogy a miskolci önkormányzati képviselő és a táti polgármester kutyaütő a Fidesz első emberéhez képest - aki még 2002-ben alapozta meg a "bevésett" személyi kultuszt. És nem egy szobrot, hanem egy egész múzeumot vett a nevére, nevezetesen a Terror Házát. Aminek falán tábla hirdeti, hogy "Terror Háza Múzeum, építette Orbán Viktor miniszterelnök támogatásával Schmidt Mária főigazgató F. Kovács Attila építész tervei alapján, Szájer József és Várhegyi Attila közreműködésével. És tény, a miniszterelnök a "társtetteseknek" is adott helyet, ám "nagylelkűségét" feledteti, hogy kevéssé szerényen nem is az építtette (műveltető szerkezet, ami szerint mással végeztette el) hanem az építette (egyes szám harmadik személy, személyes munkavégzésre utal) szót vésette a falra.
Megérkezett az első olvasói levél, a képet Jászapátiból kaptuk
Pócs János, fideszes országgyűlési képviselő, Jászapáti polgármestere a most átadott ravatalozó falán elhelyezett márványtáblán örökíttette meg magát.
"Az alábbi emléktábla Nagykőrösön, a gyarmatosítók pénzéből felújított városközpontban található – a trafiknyitások óta zárva álló – dohánypavilon falán." - írja másik olvasónk.
Az is megesett, hogy nemcsak a nevükre vettek közéleti személyiségek remekműveket, de cenzúrázták is azokat, mégpedig nyilvánosan. Például Melocco Miklós szobrászművész Brusznyai Árpád - '56-os mártír emlékművének talapzatán módosította Radnóti Miklóst. Így lett a költő Nem tudhatom című versének híres sorában a "csecsszopó" szóból a Melocco fülének kedvesebben csengő "csecsemő". "Élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,/ és csecsemők, akikben megnő az értelem" - olvasható a szobor talapzatán, amelyet 2008. januárjában Sólyom László akkori köztársasági elnök jelenlétében avattak fel. Melocco úgy érvelt, hogy alkotását a Radnóti-költemény ihlette, de a "csecsszopók" szó nem tetszett neki- szerinte az "inkább egy kuplerájban hangozhatna el.