A GFI eltérően a 2013. második negyedévi enyhén optimistaszintje után most újra a gazdaság stagnálását jelzi. Bár egyértelmű, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a válság ötödik évének végén összességében már enyhén bővülhet is, de ez a fejlődés változatlanul bizonytalan.
Ugyanis a szükséges mértékű felhalmozás elmaradása gátat szab a jövő évi intenzívebb bővülés lehetőségeinek. Az enyhe növekedést az infrastrukturális területeken folyó állami beruházások eredményezik, azaz még nincs igazi termelő beruházás. A fiskális területen – az államháztartási hiánynál elért – egyértelmű eredmény is gátolja a kibontakozás lehetőségeit, és újabb veszélyt jelenthet a 3 százalékos hiánymérték betartásának komoly nehézsége - ezt jelzi, hogy elmaradt az államadósság tervezett erőteljes csökkentése is. A GDP 2012. évi erőteljes visszaesése, az ipari termelés lelassulása, a foglalkoztatási folyamatok zavarai, a fogyasztás további szűkülése után még most, 2013. harmadik negyedévében sem jelez az index a jövő évre egy erőteljes kibontakozást, csupán az alacsony bázishatásból eredő növekedést.
A GFI pénzügyi mutatói a gazdaság helyzetében bekövetkező változtatások miatt – így a kormányzati hiány gazdaságot fékező, erőszakos leszorítása, az MNB alapkamat folyamatos és gyors csökkentése, a pénzügyi folyamatok és a bankrendszer jelentős mértékű túladóztatása – nehézségeket jeleznek. Az áfa-befizetésektervezettől történő elmaradása, és elsősorban a tőkebefektetések jelentős visszaesése, sőt elmaradása, a profitkivonás egyértelmű gyorsulása további bizalomvesztést mutat.
A vállalati szektor banki hitelállománya 2009-től minden negyedévben zsugorodik. A vállalati és a háztartási szegmens hitelezési folyamatainak továbbra is gátat szabnak a szigorú kondíciók.
2013 második negyedévében – már az MNB program hatására – a rövid távú hitelekben néhány milliárd forintos növekedés indult. A kedvezőbb kamatfeltételek azonban csak a vállalatok egy szűk körének jelentenek segítséget. A hitelkínálati korlátokat a jegybank Növekedési Hitelprogramja oldani fogja a kkv-szektorban, aminek pozitív hatása a harmadik-negyedik negyedévben már várható.
A háztartások helyzetét az elmúlt három évben a lakossági terheket növelő intézkedések, a rossz gazdálkodási folyamatok egyre jobban nehezítették. A GFI mutatóinak jelenlegi szintje szerint további visszaesés azonban nem várható, a háztartások több szigorítást talán már nem is tudnának menedzselni saját gazdálkodásukban, hiszen nagyobb részük már ténylegesen a fennmaradásukért küzd. A foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben 2013-ban stagnálás, 2014-től talán kis javulás várható és a fogyasztás is bővülhet kissé.
Kedvezőtlen azonban, hogy a háztartások vagyoni helyzetében nincs javulás, a lakossági megtakarítások állománya tovább szűkül. Bár a hitel-felvételi kényszer erősödik, a banki hitelnyújtáshoz még forrás megléte esetén sem lesz meg a hitelképesség megfelelő szintje. A reálkereset változásában nincs érezhető, számottevő javulás, a csekély eredményt is csupán a fogyasztói áralakulás hozta.
A vállalkozói szféra gazdálkodásának egyetlen indikátora sem javul megnyugtatóan, annak ellenére, hogy a bizalmi indexek enyhén kedvezőbbé válnak. A német üzleti bizalmi index az év folyamán kisebb ingadozással ugyan, de enyhén emelkedik és a magyar KKV szektor bizalmi indexe is a harmadik negyedévtől kissé javult.Maradt azonban az egyértelműen kedvezőtlen környezet, az ipari termelés nem képes bővülni, a közvetlen tőkebefektetések teljesen visszaestek, sőt jelentősen nő a profitkivonás, és a termelő beruházások változatlanul elmaradnak. Sajátos módon 2013 elejétől a korábbi évekhez képest nőni kezdett a nem banki nettó külföldi finanszírozás, ezen forrásokat azonban csak a vállalatok szűk köre tudja igénybe venni, így nem is jelenti a gazdaság hitelkorlátjainak enyhülését. A vállalkozói szféra várja, hogy a kormányzat a vállalati hitelezés jelentős fejlesztésére tett ígéretét beváltsa és ezzel szélesedhessenek a várt növekedés esélyei.