Néhány kiválasztott piaci szereplőnek teremthet jól jövedelmező monopolhelyzetet a "lex kaszinó" néven emlegetett, fideszes javaslatra megszavazott jogszabály-módosítás. Ezt a Fidesz előnyként próbálja kommunikálni, miközben a részletek inkább az MSZP aggályait látszanak alátámasztani, miszerint a lépés utat nyit a "kaszinómutyinak". A sarkalatosnak minősülő - vagyis csak kétharmados többséggel módosítható - szabályozás valóban lehetőséget ad arra, hogy szűk körben, akár két vállalkozás között ossza fel a kormány a tervek szerint jövőre már működő tíz új vidéki kaszinó évi több tízmilliárd forintos piacát.
A nyerőgépek tavalyi, váratlan betiltása után mindez a sok, kisebb szereplő jelentette konkurrenciától "megtisztított" kaszinó-piac újrafelosztását hozhatja. Ráadásul a kormány úgy oszthat a trafikkoncesszióknál is nyíltabban, egyedi szimpátia alapján a számára kedves üzleti csoportoknak hasznot hozó jogot, hogy közben magát rövidíti meg. Pályáztatás nélkül ugyan magasabb koncessziós díjat kellene fizetni, ugyanakkor erről azonnal "lemond" az állam, mivel a díj levonható az új kaszinókban üzemeltetett nyerőgépek után fizetendő játékadóból.
A Fidesz azzal is érvelt a javaslat mellett, hogy bár az illetékes miniszter - ez esetben Varga Mihály, a nemzetgazdasági tárca vezetője - valóban egyedi elbírálás alapján, pályázaton kívül adhat koncessziós jogot az azt "igénylőknek", a jelentkezőket alapos vizsgálat alá veszik, hogy gazdaságilag, pénzügyileg és erkölcsileg megbízható-e az a szerencsejáték-szervező, aki kaszinót akar üzemeltetni. Csakhogy hiába ír elő a törvény hat olyan pontot, aminek még a pályáztatás mellőzésekor is meg kell felelni - páldául a koncesszióra jelentkező cég tulajdonosi szerkezetének átláthatónak kell lennie, nem lehet adótartozása, és jelentős korábbi bírsága -, ezek egyrészt nem szigorúbbak érdemben a mai szabályoknál, másrészt ki is játszhatóak.
A szerencsejáték-piac dörzsölt, fajsúlyos egykori szereplői - akik gyakran strómancégek mögött, szinte észrevétlenül, áttételesen tartottak a kezükben korábban akár több ezer játékgépet - arra mindig ügyeltek, hogy az akár tucatnyi, egymás mellett működő vállalkozásuk közül legalább egy teljesen "tiszta" legyen, míg másokat - ha a helyzet úgy kívánta - több százmilliós tartozással becsődöltettek, vagy veszteségesen eladtak.
Piaci forrásaink szerint az új lehetőséggel olyan "régi motorosok" élnek majd várhatóan, mint Szima Gábor, a debreceni Vasutas Sport Club (DVSC) elnöke. Ha a Fidesz-alelnök Kósa Lajos debreceni polgármesterrel jó viszonyt ápoló Loki-vezér koncessziós engedélyt nyerne, a hírek szerint az Aranybika szállóban nyílhatna kaszinó. Egy ilyen, nyereséges üzlet kapóra jönne Szimának, aki a Napi Gazdaság kiadója által összeállított leggazdagabb 100 magyar idei névsorából éppen a "lex félkarú" miatt szorult ki. Szima már tavaly is huszonegy helyet esett vissza, de a kiadvány egy éve még így is 8,9 milliárd forintra becsülte a vagyonát, amit bevallattan pénznyerő automaták üzemeltetésével alapozott meg.
Jobb helyzetből szerezhet vidéken újabb piacokat Andy Vajna filmipari kormánybiztos, akinek vállalkozása a nyerőgép-tilalom ellenére tovább üzemeltethette - az országban a három kivétel egyikeként - az V. kerületi Las Vegas Casinót. A másik kettőben, a szintén fővárosi Tropicanánban és a határ menti Casino Sopronban többségi tulajdonos állami Szerencsejáték Zrt. viszont előre közölte, nem tervezi a terjeszkedést. Vagyis ezt meghagyja másoknak.