Egyáltalán nem lep meg minket az időpont, éppen az április 6-i dátumra számítottunk - mondta lapunknak Szanyi Tibor. Noha azt az MSZP elnökségi tagja felháborítónak tartja, hogy egy kormánypárti képviselő jelenti be a dátumot a köztársasági elnök helyett, Szanyi úgy fogalmazott: ők is úgy matekoztak, hogy Áder János a legelső vasárnapot jelöli majd ki, amelyet a hatályos szabályok megengednek. "A Fidesznek ugyanis elemi érdeke, hogy a két választás, az országgyűlési és az európai parlamenti (EP) külön, egymástól minél távolabbi időpontban legyen. Erre két oka is van, az egyik, hogy egy mérhetetlenül aljas, nacionalista országgyűlési kampányra készül, amelyben gyarmatosítónak akarja feltüntetni az Uniót.
Aztán az EP-kampányban majd pénzt, fegyvert, paripát nem kímélve adja elő a tündi-bündi jófiút Brüsszelnek" - magyarázta Szanyi. Másik okként azt emelte ki, hogy "az már ma biztosra vehető, hogy az új kormányra egy totálisan bukott költségvetés vár 2014 tavaszán", hiszen a jövő évi büdzsét úgy tervezték, hogy az év első három hónapjában kontrollálatlanul szórhassa a közpénzt a Fidesz, utána pedig apokalipszis vár az országra, attól függetlenül, hogy ki kerül hatalomra. "Ez a felperzselt föld sztálini politikája" - fogalmazott Szanyi, hozzátéve: a választási időpontok kérdésben is egyértelművé vált, hogy "ami az országnak jó, az a Fidesznek nem, és fordítva". Magyarország érdeke ugyanis a politikus szerint az egyidőben rendezett országgyűlési és EP-választás lenne, hiszen ezzel nemcsak adóforintokat spórolhat, de növelheti az uniós választáson való részvételi arányt, azaz a képviseletei demokráciát is.
Seszták Miklós KDNP-s képviselő tegnap a parlamentben az MSZP-s Kovács Tibor felszólalására válaszolva azt igyekezett elhitetni, hogy Magyarország jobban teljesít. A rezsicsökkentést érintő szavait többen bekiabálással kommentálták, amire - a parlamenti rádió hangfelvétele szerint - kijelentette: "van, akinek ez nem tetszik, de a tény, az tény, hogy ki hogy minősíti, azt természetesen, azt gondolom, 2014. április 6-án meglátjuk, hogy ki mit mondott és ki mit gondol. És reméljük, hogy a választópolgárok is ezt megfelelő módon fogják tudni figyelembe venni és értékelni". A jövő évi voksolás időpontját egyértelműsítő, félreérthetetlen kijelentés - melyet Seszták utólag igyekezett kimagyarázni - pikantériája az, hogy a dátum hivatalosan még hónapokig nem lehet ismert. Az alaptörvény ugyanis a mindenkori köztársasági elnök kizárólagos határkörébe utalja az időpont kiírását, Áder János az alkotmányos szabályok szerint "legkorábban a szavazás napja előtt 90, legkésőbb 70 nappal előbb tűzi ki a szavazás napját".
Legkorábban tehát januárban lehet hivatalos a választási időpont, amelyben mindössze annyi a megkötés, hogy áprilisban vagy májusban legyen. A voksolás hagyományosan vasárnap zajlik, de nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. Jövőre Húsvét vasárnap április 20-án lesz, ez az időpont tehát kizárt a választások lebonyolítására, magyarán Áder János államfő 6., 13., valamint 27. között válogathat, amennyiben áprilisi vasárnapot szeretne, ha pedig májust választaná, akkor 4., 11., illetve 25-e jöhet szóba, utóbbi időponton az országgyűlési és az EP-választás egybeeshetne. Az illetékes uniós munkacsoport ugyanis a május 22-25. közti időszakot javasolta a 2014-es EP választások lebonyolítására, ami hazánkban május 25.-ét, vasárnapot jelentheti.
Lapunk írta meg elsőként, hogy a Fidesz vezetése külön választásokat szeretne, noha korábban kormánypárti politikusok nyilatkoztak arról, egyszerűbb egyidőben rendezni 2014-ben a két tavaszi voksolást. Akkori információinkat azóta sem cáfolták, sőt, később egy névtelenül nyilatkozó kormánytag az április 6-át nevezte meg lehetséges időpontként az atv.hu-nak. Orbán Viktor kormányfő pedig - mint azt szintén lapunk megírta - a szeptember végi Fidesz kongresszuson azt mondta: "most, hét hónappal a választások előtt...", ami nem jelenthet mást, mint hogy a Fidesz úgy számol: áprilisban lesz a választás.
Miután kiderült, hogy a kormánypártiak már a konkrét dátumról is tudnak, az Együtt-PM választ vár a köztársasági elnöktől arra, milyen egyeztetéseket folytat a jövő évi választásokról a Fidesszel és Orbán Viktorral. Szerintük ez az újabb hír csak tovább növeli a demokratikus ellenzék aggodalmait a szabad választásokkal kapcsolatban.
Hat vasárnap jöhetne szóba
- Áprilisban 6., 13., 27.
- Májusban 4., 11., 25.
- Húsvét vasárnap április 20-án lesz, Pünkösd miatt pedig a május 18-i vasárnap esik ki
Nyomozás Zsigó lehallgatási botrányában
Tiltott adatszerzés bűntettének és zaklatás vétségének gyanújával nyomozást rendelt el a Kecskeméti Járási Ügyészség Bogád Zoltán, az Együtt 2014 aktivistájának megfigyelése miatt - írta a 444.hu. A portál felidézte: Bogád azért tett feljelentést, mert a bajai önkormányzat szeptember 26-i ülésén Zsigó Róbert fideszes polgármester idézett mondatokat egy telefonbeszélgetésből, amit Bogád mással folytatott egy bajai kávézóban, pár perccel Zsigó megszólalása előtt.
"Itt ült ma reggel fél kilenckor a főtéren egy kávéház teraszán Bogád Zoltán, alias Zutyu, az egyik országos internetes portál munkatársa, aki telefonon arról tájékoztatta gondolom a főnökeit, hogy ugyan elutasították az önök beadványát, de mindenképpen kéne még tovább folytatni, merthogy fontos lenne, hogy Baja városában ne legyen nyugalom. Azt mondta szó szerint, hogy olyanokat kellene írni a jövő héten, olyan cikkeket, amelyekben (...) hogy itt a várost vezetők kiskirálykodnak" - fogalmazott a Zsigó, aki egyébként a Fidesz szóvivője is.
Az aktivista egy nappal a történtek után feljelentést tett, melyben valószínűsítette, hogy akár titkos technikai eszközökkel is megfigyelhették. Azt, hogy Zsigó a birtokába került információkat nyilvánosságra is hozta, Bogád megfélemlítésként értékelte, aminek célja nemcsak az ő, hanem beszélgetőpartnerei fenyegetése is. E célt szolgálhatta az is, hogy az aktivistát több esetben követték Baján. Egyébként a feljelentését az ügyészség kiegészítésre visszaküldte a rendőrségnek, így Bogádot október 15-én újra meghallgatták. Zsigó Róbert az ügyben lapzártánkig semmilyen sajtómegkeresésre nem reagált.