Elmondta, hogy a november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozóval, illetve az átfogó szabadkereskedelmi egyezményt is magában foglaló EU-ukrán társulási megállapodással kapcsolatos kérdésben a magyar fél a többségi álláspontot vallotta a brüsszeli EU-csúcson.
"Bár van még egy-két elvarrandó szál, de lényegében biztosra vehető, hogy Ukrajnával alá fogjuk írni a megállapodást" - mondta a kormányfő.
Orbán Viktor a csúcstalálkozó legfontosabb témájának a digitális csomagot nevezte. Mint elmondta, áttekintést kaptak arról, hogy a kilencvenes évek elején az EU még élenjáró volt a világban a digitális alapú gazdaság területén, azóta azonban az Egyesült Államok tört az élre, és Kínával is erős versenyfutásban van Európa.
A csúcs résztvevői megállapították, hogy "a következő nagy versenyképességi kérdés a digitalizáció", és hogy innováció és digitalizáció nélkül a gazdasági növekedés terén sem lehet eredményt elérni - mondta a magyar miniszterelnök. A tagállamoknak meg kell hozniuk azokat a jogszabályokat, amelyek egységes digitális tér kialakításához vezetnek Európában - tette hozzá.
Orbán Viktor kitért arra, hogy egyes részterületen vannak bizonyos tagállami fenntartások. Így például - folytatta - Magyarország nem akarja átadni az uniónak a rádiófrekvenciák értékesítésének és működtetésének a jogát, "de koordinációra hajlandó". Ugyanígy mind a magyarok, mind a britek erősebbnek vélik a saját adatvédelmüket annál, amit az unió közösen hozna létre - mondta.
A menekültkérdést illetően a kormányfő elmondta, hogy sikerült a csúcstalálkozón érvényesíteni a közép-európai szempontokat.
"Mindenki Lampedusáról meg a tengeri szerencsétlenségekről beszél, de a nyomás nem csak ott nőtt meg, hanem a szárazföldön is" - hangsúlyozta Orbán, kiemelve, hogy ez különösen súlyosan érinti Magyarországot. Hivatkozott a legutóbbi negyedévben beadott menedékkérelmek számát áttekintő statisztikai adatokra, miszerint a legnagyobb arányú növekedés Málta és Svédország után Magyarországon volt tapasztalható. Lakosságarányosan Magyarország "már a dobogón van" az EU-ban a beadott kérelmek számát illetően - közölte.
"Akik életveszélyben vannak, és politikai okokból kérnek menedékjogot, azoknak (azt) meg kell adni, a többieket pedig nem kell befogadnia Magyarországnak" - szögezte le álláspontját a miniszterelnök, aki szerint a gazdasági bevándorlókat vissza kell juttatni oda, ahonnan jöttek.
Hangoztatta az emberségesség fontosságát, ugyanakkor hozzátette: "nem akarunk olyan országgá válni, amelyet ellepnek a menekültek", és politikai okokra hivatkozva, de valójában gazdasági bevándorlóként ellenőrizetlenül érkeznek Magyarországra. Kilátásba helyezte, hogy a határőrizet terén további lépésekre van szükség.
Orbán Viktor beszámolt arról, hogy a gazdaságpolitikai kérdések áttekintése során az EU-csúcson sikerült megvédeni a magyar álláspontot abban a tekintetben, hogy a szociális és az adóügyi kérdések továbbra is nemzeti hatáskörben maradnak. Nem lesznek tehát olyan előírások, amelyek a szociálpolitika, illetve az adórendszerek terén kötelező szabályokat fogalmaznának meg az euróövezeten kívüli EU-országok számára - miközben ezek az országok önkéntes alapon csatlakozhatnak, és magukra nézve vállalhatják az igazodást ilyen szabályokhoz.
