Hargitai János megyei kormánymegbízott közleményében azt írta: az intézkedésre "a kialakult veszélyhelyzet végleges elhárítása érdekében" volt szükség, a munkáról az épület tulajdonosának, a La Torre 2008 Ingatlanfejlesztő Kft.-nek kell gondoskodnia a határozat jogerővé emelkedését követő fél éven belül.
"A határozat pontosan rögzíti a tulajdonos kötelezettségeit, így az építmény bontása a szomszédos területeket és épületeket nem veszélyeztetheti, és nem sértheti a természet, valamint az épített környezet értékeit" - hangsúlyozta a kormánymegbízott.
Kitért rá, hogy a bontási tervdokumentációhoz technológiai leírást kell készíteni, amely tartalmazza a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztásának módját, a munkavédelmi, valamint a környezetvédelmi előírásokat. Az elbontott anyagok elszállítására útvonalterv készül.
Hargitai János a múlt héten arról tájékoztatta az MTI-t, hogy mivel a magasház a leromlott állapota miatt veszélyt jelent a környezetére, a kormányhivatal építésfelügyeleti hatósági eljárás keretében korábban kötelezte a tulajdonost az épület őrzésére, körbekerítésére, magyar és angol nyelvű figyelmeztető táblák elhelyezésére, továbbá a magasabb szinten lévő ablakok ideiglenes rögzítésére. A cég ennek eleget tesz.
Egy szeptember végi igazságügyi szakértői vélemény további veszélyhelyzetre hívta fel a figyelmet, és javasolta az épület teljes lebontását - tette hozzá.
Hargitai János kitért rá: az építésfelügyeleti hatósági eljárásról már tájékoztatták a szomszédos épületek tulajdonosait, lakóit, ahogy arról is, hogy az ügyben keletkezett iratokba betekinthetnek, és nyilatkozattételi jogukkal élhetnek.
A Népszabadság augusztus 16-i számában írt arról, hogy a baranyai kormányhivatal július közepe óta háromszor bírságolta meg a magasház gazdáját, mivel nem keríti be és nem őrzi az ingatlant. Az ezzel kapcsolatos döntéseket a ház tulajdonosa nem fellebbezte meg, de a kirótt, összesen 2,5 millió forint bírságot nem fizette ki.
A napilap emlékeztetett, hogy Orbán Viktor legutóbbi baranyai útján azt ígérte: ha a város visszaszerzi az épületet, akkor az állam átvállalja a bontás költségét. A toronyház tulajdonosa állítólag több tízmillió forint adóelmaradást halmozott fel a várossal szemben, erre hivatkozva Pécs visszaszerezheti az épületet.
Az MTI-nek az ingatlanról korábban nyilatkozó Maros József építőmérnök, statikus azt mondta: a magasház bontása és elemeinek, törmelékeinek elszállítása egymilliárd forintba is kerülhet, de úgy tűnik, ez az egyetlen esély az üresen álló házzal kapcsolatos probléma megoldására.
Hozzátette, az 1975-ben átadott és 1989-ben életveszélyessé nyilvánított és kiürített IMS-szerkezetű épületet azzal az igénnyel erősítették meg 2003-ra, hogy lakóházként, kollégiumként, idősek otthonaként vagy irodaépületként hasznosulhat. A számítások eredménye azonban mindig az volt, hogy a rekonstrukciója és a fenntartása többe kerülne, mintha a helyén egy újat emelnének.
Véleménye szerint a magasház különösebb veszélyhelyzet kialakulása nélkül lebontható. A 80 méter magas épület 20 ezer tonnányi vasbetonból épült, ez mintegy 1500 vagonnyi törmeléket jelenthet.
Az építőmérnök szerint nagyobb mennyiségű veszélyes anyaggal nem kell számolni, a törmelék hulladéklerakóban elhelyezhető, de mivel ez sokba kerül, érdemes megfontolni a hasznosítását.
Azt mondta: Nyugat-Európában is sok példa van rá, hogy a bontásból származó vasbeton elemeket őrlőgépekben felőrlik, az acélt mágnessel kiemelik belőlük, a kapott tömöríthető anyagot pedig útépítéseknél az utak alapozásához használják fel.