Manipulációval vádolják az ellenzéket a bajai választással kapcsolatos videó ügyében. Miközben még egyáltalán nem tudni biztosan, ki, hogyan és miért manipulált. De a kétharmad újra talált egy gumicsontot, amelyet odavethet a hiszékeny közönségnek, rágódjanak csak rajta és közben lássák-hallják, mennyire nem szabad a hatalom közelébe engedni az ellenzéket.
Ha valaki az utóbbi hetekben csak a közrádióból próbál tájékozódni a belpolitikáról, több ilyen gumicsontot rághat. Az egyik például a szocialisták szerepe a magyar kormányt elítélő európai dokumentum, az úgynevezett Tavares-jelentés létrejöttében. Herczog Edit EP-képviselő leírt egy szerencsétlen mondatot és azt facsarták a különböző tudósításokban unalomig. Függetlenül egyébként attól, hogy a szocialisták miképpen cáfolták a vádakat. Nem járt jobban Gyurcsány Ferencnek a pártpénzekről tett kijelentése sem. Reggel, délben, este és éjszaka ismételt összeállításokból értesülhettek a hallgatók arról, hogy az MSZP nem tud elszámolni a forrásaival. És itt sem számított a valóság. Napok óta a bajai videóról szólnak a hírek. A Krónikában már szombat este hosszan értekeztek róla, előtárva a jobboldali médiumok saját értesüléseit, de vigyázva, nehogy érdemi válasz hangozhassék el. Olyan az egész, mintha ezt a manipulációt ők maguk szervezték volna, olyan flottul adják elő, úgy illeszkednek egymásba a történet fogaskerekei.
Nem csoda, hogy az ellenzéket folyamatosan lejárató, imamalomként ismételt összeállítások közben másra már nem jut idő. Hogy mást ne említsünk, Csányi Sándor feltűnést keltő - és néhány fideszesnek beszóló - tájékoztatójával a Kossuth Rádió nem foglalkozott. Nyilván nem kívánták rossz színben feltüntetni a kedves vezető közvetlen patronáltjait. És ha már az OTP és - főleg - az MLSZ-vezér említtetett: érdekes lesz látni, vajon a Republikon legújabb elemzése eléri-e az ingerküszöböt. Ez ugyanis arról szól, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége másra fordítaná a stadionépítésre szánt milliárdokat. Vagyis a kedves vezető hobbija helyett fontosabb fejlesztésekhez lenne szükség a nagy pénzekre.
Csakhogy a kétharmad kommunikációjában nincs helye semmi olyasminek, ami hátrányosan érinthetné őket. Botrányt csak abból csinálnak, amivel az egyre erősebb ellenzéket lehet támadni. A maguk szempontjából természetesen teljesen igazuk van. Ám egy igazán demokratikus országban a közszolgálati médiumok nem a hatalom egyoldalú kiszolgálói. Nem a folyamatos manipuláció eszközei. Nem egyetlen párt szócsövei. A kétharmad azonban semmit sem szégyell. Ezt sem.
A gumicsontok gyártása fokozódik.
