A Zeneakadémia holnapi megnyitójáig hosszú út vezetett. 2007-2008-ban Európai Uniós források bevonásával 10, 6 milliárd forintnyi támogatást nyert el az egyetem. Több elképzelés is született a felújítás és az átadás időpontjára. Ezek eltolódtak.
Végül a 2010-es tanév végével kezdődött meg a kiköltözés az épületből. De csak 2011. augusztus 26-án kötötték meg közbeszerzési eljárás után a szerződést a Liszt Ferenc téri épület generálkivitelezőjével.
Hatalmas ellenőrzés
A megszépült Zeneakadémia épületét kedden Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg. Régi, de nem letűnt korok reflexeivel magyarázható az a sietség, amellyel rengeteg munkás csinosította a napokban az épület homlokzatát és környékét. Az eseménytől mintegy ötven méterre, a Kürt utcában Gyurcsány Ferenc vesz részt egy beszélgetős rendezvényen, amelynek nemzetbiztonsági ellenőrzését a TEK indokoltnak tartotta. Vajon a közeli boltokat, vendéglátó egységeket is ugyanígy ellenőrzik?
2012. november 7-én a kormány további 2 milliárd forinttal emelte meg a 11 milliárd forintot meghaladó értékű, kilencven százalékos európai uniós támogatást élvező projekt magyar társfinanszírozásának mértékét.
Ezzel a beruházás teljes összege 13 milliárd forint fölé nőtt. A rekonstrukció magába foglalta a kisterem felújítását is, ami korszerű színpadtechnikát kapott, így lehetővé válik benne kamaraoperák megrendezése.
A közönségforgalmi tereket is bővítették, például a Király utcai többszintes, belső udvar földszintjén napközben oktatás is lehetséges, esténként pedig a nagytermet kiszolgáló büfé üzemel.
A Zeneakadémia előtt pedig - ezt a területet tegnap még rohamtempóban csinosítgatták - Solti György karmester szobrát leplezik le holnap délután. A Liszt Ferenc téren megszűnik a parkolás, ugyanakkor mélygarázs nem épült a megnövekedett parkolási gondok enyhítésére.
Megfelel egy kamarazenekar számára
A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertmestere, Rolla János véleménye szerint a zenekar idén március 18-án volt ötvenéves, de a nagy születésnapi koncertet odébb csúsztatták, megvárják, hogy megnyíljon a szentély. Amikor a külföldiek itt játszanak, őket is megcsapja ez az aura, és eszükbe jut, hogy ki mindenki taposta már ezt a pódiumot. Nagyon szomorú volt az a pár év, amikor kénytelenek voltak kiköltözni az épületből. Hiszen benne van az valahogy a falakban, hogy kik tanítottak itt, és ez az intézmény rangját emeli. Akármennyire is megépült a Müpa, ami a mai modern igényeket is kielégíti, a Zeneakadémia a magyar zenei élet fellegvára marad. Pontosan megfelel egy kamarazenekarnak, ami számára a Müpa nagy. Némiképp olyan érzés, mintha kisegerek lennének egy nagy hodályban. A mai értelemben vett szimfonikus zenekari hangzás azonban nagyobb teret igényel. A Liszt Ferenc Kamarazenekarnak viszont a Zeneakadémia az alma mater. Annakidején majdnem mindannyian főiskolások voltak, amikor ezt a zenekart alapították. Eredetileg Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarazenekara néven indultak. Aztán kinőtték a főiskola kereteit. November 21-én tartják a megkésett jubileumi hangversenyüket. A naptári év még stimmel. Amúgy azóta, hogy húszévesek lettek, minden ötödik esztendőben, március 18-án, különleges programmal, különleges szólistákkal tartottak ünnepi, születésnapi koncertet. Most ez a felújítás miatt odébb csúszott.
Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester a nyitókoncert záró számát, Beethoven Karfantáziáját vezényli. Beszélgetésünk időpontjában nem látta még a felújított épületet. Több mindenre kíváncsi, hogy például sikerült-e a régi porszívó rendszert visszaállítani?
A falból kiálló rézcsövek egy központi porszívó rendszer részeként működtek, ez a maga korában hihetetlen modern, jóformán futurista vívmány volt. Nem tudja, hogyan fognak üzemelni a szökőkutak, és, hogy a nagyterem akusztikája változott-e?
Megmaradt-e az a bizonyos folyosó visszhang, ami azt jelentette, ha egyet tapsolt a színpad közepén, kettő jött vissza. Kocsis azt mondja a Zeneakadémia nagyterméről, hogy alapjában véve kamaraterem. Annak idején nem arra tervezték, hogy Mahler szimfóniákat játsszanak benne, hanem arra, hogy reprezentatív intézeti eseményeknek adjon otthont.
Aztán, amikor a Vigadó főleg akusztikai szempontból elégtelennek bizonyult, a közönség mind inkább a Zeneakadémiára szokott, ahol az akusztika nagyon jó, és a terem is sokkal barátságosabb. A háború után a Zeneakadémia lett az elsődleges koncerthelyszín.
De például Sosztakovics V. szimfóniájának zongorája kiszorult a folyosóra, mert nem elég nagy a pódium. Csodálatos terem, nem monumentális, vagy gigantomán művek számára. Kérdezem, hogy emiatt akár adott is lehet a munkamegosztás a Művészetek Palotája és a Zeneakadémia között?
Az érdeklődők nem képesek megfizetni
Dés László dzsesszzenész világéletében Zeneakadémia rajongó volt. Csodálatos teremnek tartja, aminek az akusztikája utolérhetetlen. Volt szerencséje többször a Művészetek Palotájában is fellépni, annak szintén kiváló az akusztikája, de a Zeneakadémiáé felülmúlhatatlan. Ennek az épülete a belvárosban van, patinás, Liszt Ferencig visszavezethető múltja van, tudjuk, hogy ott dolgozott és lépett fel Kodály Zoltán, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, és hosszan lehetne sorolni a neveket. Fantasztikus a múltja. És most már van jövője is. Dés épp a minap visszanézett egy amatőr felvételt, amin úgy szól a szaxofonja, ahogy se stúdióban, se a Müpában, se sehol nem szólt. Nagyon reméli, hogy jól, sokszínűen kihasználják a Zeneakadémia, hisz abban, hogy ugyanúgy a legközkedveltebb koncertterem lesz, mint a bezárása előtt. Ahhoz, hogy válaszolni tudjon arra a kérdésre, tele lesz-e a Zeneakadémia, a Müpa, a BMC, a márciusban megnyíló Vigadó, végig kell gondolni, milyen állapotok, milyen fizetések vannak Magyarországon. Azok, akik érdeklődnek a zene iránt, nem képesek megfizetni, hogy havonta négyszer eljárjanak koncertre. Nagyon meg kell gondolniuk, mi az az egy, vagy maximum két hangverseny, amire havonta el tudnak menni. Ez már sajnos vonatkozik a színházakra is. Ugyanakkor a Vigadó megnyílásával, akár többszörösére nő azok száma, akik hangversenyre mehetnek. Lesznek-e elegen, sikerül-e megtölteni a hangversenytermeket, vetem közbe. Dés szerint ez a kérdés már messzire vezet, függ attól, hogyan alakul a társadalom, a kultúraszerető közönség anyagi helyzete, pénztárcája hogy ürül ki. Mindenképpen örül annak, hogy a Zeneakadémia újra megnyílik. Reméli, hogy az akusztika a régi lesz, mert az Operaház nyolcvanas évekbeli felújításánál sokat sikerült rontani rajta. De bízik benne, hogy a Zeneakadémia esetében erről szó sincs. Az pedig már a szervezők dolga, hogyan hozzák be az egyre fogyatkozó, közönséget.
És aggódom, hogy ettől függetlenül a legjelentősebb szólistákat mégis a Müpá-ba viszik majd, hiszen ott a nagyobb befogadóképesség miatt, a bevétel is jelentősebb lehet. Kocsis szerint bizony számolni kell majd, összehasonlítani a terembért, a prognosztizálható bevételt, és egyenleget vonni.
Mint a Müpa rezidens zenekarának a vezetője is számol azzal, hogy a Zeneakadémia a közönség egy részét el fogja vinni. Tulajdonképpen nagyon skizoid helyzetben van, mert a szíve a Zeneakadémiához húzza, hiszen az egész ifjúságát ott töltötte, és tizenöt év tanári praxis is van mögötte. Helyesnek gondolja, ha a kamarakoncerteket, a vonósnégyeseket visszaviszik a Zeneakadémiára, mert a Müpa nagytermét nem tartja alkalmasnak például zongora szólóestek megrendezésére.
Bízik abban, hogy az újra folyamatosan működő Erkel Színházban, a nemrég felépült BMC-ben, a márciusban megnyíló Vigadóban is lesz elég közönség. Budapesten kilenc szimfonikus zenekar működik. Csodálatos módon mindegyiknek megvan a maga közönsége.
Ragyogni fog, mint fiatal korában
Vásáry Tamás zongoraművész, karmester, sok hasonló intézményben járt a világon, de váltig állítja, hogy olyan csodálatosat, annyira kitűnő atmoszférájút, mint amilyen a Zeneakadémia, nem látott. Már egészen fiatalon Kodály Zoltán tanársegédje volt a Zeneakadémián. Ott volt már Ligeti György, Kurtág György éppen tanítani kezdett egy kicsit. Tanított Weiner Leó zeneszerző, Szabolcsi Bence, Bartha Dénes, Molnár Antal, nagy zenetudósok szintén. Mindenki kiváltságosnak érezhette magát, aki akkoriban a Zeneakadémiára járt. Barátságos és szép a Zeneakadémia. Azokból az időkből származik, amikor volt pénz, idő arra, hogy művészien kidolgozzanak egy épületet. A modern hangversenytermekben általában kevesebb munka és némi hidegség van a régiekkel összehasonlítva, nehezebb bennük intim hangulatot teremteni. A Zeneakadémia a felújítás előtt sok tekintetben lepusztult, most pedig újra ragyogni fog, mint fiatalkorában. Így egyszerre lesz új is, meg régi is. A régit látjuk most fiatalon, és ennek izgalmas varázsa van.
Éppen pénteken vezényelte a Duna Szimfonikusokat, minden jegyet eladtak. És akkor még nem beszélt a vidéki zenekarokról. Amikor például a Pannon Filharmonikusok játszik a Müpában, akár a csilláron is lógnak.
Ugyanakkor az a véleménye, hogy bizonyos műfajoknak, például a kortárs zenének, speciális kamarakoncerteknek, a BMC lehet a legadekvátabb helye. És, ha a Zeneakadémia nem is nyeri vissza azt a státuszt, amit akkor élvezett, amikor nem volt még Müpa, de igen komoly alternatívát jelent majd neki.
