A Politikatörténeti Intézet a levéltári törvénynek azt a módosítását támadta meg az Ab előtt, amely kisajátította és az országos levéltárba helyezte át az állampárt és a hozzá kapcsolódó számos szervezet iratanyagát.
A kifogásolt rendelkezés szerint az állam tulajdonát képezik az 1944-1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és jogelődei, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), és ezek társadalmi szervezetei (Magyar Partizánszövetség, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Magyar Nők Országos Tanácsa), ifjúsági szervezetei (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, Magyar Úttörők Szövetsége), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai, amelyek őrzési helye a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.
Az Alkotmánybírósághoz fordulók szerint a levéltári törvény vitatott módosításában elrendelt kisajátítás alaptörvényellenes, akár 2012. június 1-jei hatállyal, akár az iratokat keletkezésének napjára visszaható hatállyal történt.
Az Ab az október 14-ei keltezésű, a Magyar Közlönyben csütörtökön közzétett határozatában azonban rámutatott arra, hogy az alaptörvény idén tavasszal, már az alkotmányjogi panasz elbírálása során megszületett negyedik módosítása - ahogy az annak indoklásából is kitűnik - éppen az intézet alkotmányjogi panaszában támadott törvényi rendelkezés alaptörvénynek való megfelelését kívánta biztosítani.
Az alaptörvény negyedik módosítása ugyanis kimondja: "A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni." Így pedig a levéltári törvény kifogásolt rendelkezése nem alaptörvényellenes az Ab szerint. A döntéshez az Ab öttagú eljáró tanácsából egyedül Kiss László alkotmánybíró fűzött különvéleményt.
Földes György történész, az intézet főigazgatója az MTI-nek elmondta: a döntés a náluk őrzött több ezer folyóméternyi irat mintegy kétharmadát érinti.
"Kevés példát ismerek arra, hogy egy magánintézmény és az állam közti jogvitát az állam úgy dönt el, hogy menet közben megváltoztatja a jogi feltételeket és még az ország alaptörvényében is szükségesnek tartja rögzíteni egyes történelmi dokumentumokkal kapcsolatos politikai szándékait" - jegyezte meg a korábbi szocialista politikus.