Az utóbbi évekhez hasonlóan mintegy 100 pályázat érkezett, ami nagyon magas szám. A pályázati feltételek a díj alapítása óta nem változtak: természettudományok, élettudományok, valamint anyagtudományok témakörben várjuk továbbra is a pályázatokat - mondta lapunknak Sasvári Tünde a L'Oreál PR menedzsere. - Az ösztöndíjak odaítéléséről - a Szociális Innováció Alapítvány a Kelet-Európai Térség Fejlesztéséért - keretei között tudományos, szakmai zsűri dönt. Amennyiben a szakmai zsűri valamelyik kategóriában nem talál megfelelő színvonalú pályázatot, fenntartja a jogát, hogy abban a kategóriában nem adja ki a díjat, illetve egy kategóriában két díjat oszt ki. Az egyedülálló program célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a tudományos életben tevékenykedő tehetséges kutatónők eredményeire. Idén is közel száz pályázó közül választották ki a nyerteseket, akik a Művészetek Palotájában vehették át a díjukat.
A 2012. évi pályázat 3 ösztöndíj-támogatást tartalmazott:
- 30 év alatti (vagy 2013-ban 30. életévüket betöltő), doktori (PhD) képzésben részt vevő kutató, vagy a közelmúltban PhD fokozatban részesített nők pályázhattak egy 3500 eurós ösztöndíjra.
- 40 év alatti (vagy 2013-ban 40. életévüket betöltő), doktori (PhD) képzésben részt vevő kutató, vagy a közelmúltban PhD fokozatban részesített nők pályázhatnak egy 3500 eurós ösztöndíjra.
- 55 év alatti (vagy 2013-ban 55. életévüket betöltő), jelentős kutatási részeredményeket elért, illetve kiemelkedő fontosságú eredményeket ígérő kutatásban résztvevő nők nyújthatnak be pályázatot egy 4000 eurós ösztöndíj elnyerésére.
A "L'Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért" 11 000 euró összdíjazású elismerését ebben az évben is három, kivételes tehetségű hazai kutatónő vehetett át.
Dr. Nagy Nikoletta
A kutató elsősorban a bőrgyógyászati kórképek genetikai hátterének felderítésével foglalkozik, vizsgálatainak fókuszában egy daganatos megbetegedés, a Brooke-Spiegler szindróma áll. A betegség azonosítása korábban elsősorban a látható tüneteken alapult, erre utal a betegség másik neve, turbán tumor szindróma, mivel a daganatok gyakran a fejbőrön láthatóak és turbánra emlékeztető alakzatot alkothatnak. A betegség kialakulásáért felelős eltérés azonosítására csak napjainkban került sor. A genetikai kutatások segítségével meglehet mondani más bőrgyógyászati betegségek kialakulásának valószínűségét is. A kutatások célja a jövőben a genetikai vizsgálati eredmények felhasználásával új terápiás lehetőségek kidolgozása a bőrgyógyászatban, melyek a tüneti kezelésen túl terápiás eljárások kialakulását is elősegíthetik.
Rokobné Dr. Révész Ágnes
A kutatónő az MTA Szerves Kémiai Intézet vegyészeként izgalmas kirakójátékot játszik a molekulák részeivel. Vizsgálatai segítségével a különböző oldatokat, anyagokat elemeire bontva feltérképezi működésüket, újra összerakja őket, melléktermékek, káros összetevők nélkül, mindezt rendkívül költséghatékonyan. Az így keletkezett új molekulákat, összetételeket a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban és más területeken használhatjuk majd biztonsággal a jövőben. A tömegspektroszkópia segítségével a kutatók információt nyerhetnek a molekulák tömegéről, szerkezetükről, így beazonosíthatják a vizsgált rendszer komponenseit. A tömegspektroszkópia széleskörű alkalmazhatóságának köszönhetően információt ad a vér összetételéről, fehérjékről, gyógyszerhatóanyagokról, élelmiszerekről, így az élelmiszerhamisítás kiszűrésében, a káros anyagok kimutatásában is segítséget nyújt. A módszer legnagyobb előnyei, hogy gyors, érzékeny, és kevés anyagot igényel, így egyre több területen alkalmazható hatékonyan. Ágnes kutatásai során a malária kórokozójának egyik fehérjemolekuláját is vizsgálta. Itt az alkotóelemek pontos ismerete hozzájárulhat ahhoz, hogy hatékonyabb kezelést dolgozzanak ki, kihúzva a malária "méregfogát". A díjat testvére vette át, mivel a kutatónő ikreknek adott életet.
Dr. Farkas Henriette
Pályakezdő orvosként figyelt fel egy allergiás tüneteket produkáló, de valójában végzetes ödémás rohamot okozó betegségre, a herediterangioödémára, más néven HANO-ra. Miután az addig félre diagnosztizált betegség hátterében álló génhibát azonosították, Henriette világszinten is egyedülálló beteghálózatot hozott létre. 150 hazai beteg kezelését vezeti a budapesti HANO központból. Egyszerű allergiás reakciónak tűnhet, de valójában végzetes ödémás rohamot okozó betegség a herediterangioödéma. A kutatónő nem csak Európában, de a világon is az elsők között volt, akik az öröklődő, allergiához hasonló, de komoly ödémás rohamokkal járó kórkép kialakulását és hátterét vizsgálták. A HANO betegség hátterében egy génhiba áll, amely annak a fehérjének a termelését akadályozza, amely az ödémás rohamok kialakulásának gátlásáért felelős. Az első, allergiához hasonló tünetek, a hirtelen ödémássá váló arc, végtagok általában kisiskolás korban jelentkeznek először, változó gyakorisággal, intenzitással. Az elmúlt évtizedekben számos HANO-s beteget diagnosztizáltak félre, akik gyakran feleslegesen estek át vakbélműtéteken, kaptak végtagjaikra gipszet ínhüvelygyulladás téves gyanúja miatt, legrosszabb esetben pedig fulladásos halálhoz is vezetett a megfelelő kezelés hiánya. Napjainkban a betegség felismerése, a tünetek gyakorisága, kialakulásának okai és a sikeres gyógymód áll a kutatások fókuszában.