Irán lépéskényszerben van. A nemzetközi szankciók miatt az ország gazdasága siralmas állapotba került. Zuhant az olajexport, az infláció pedig eléri a negyven százalékot. Ha nem állapodnak meg a hatokkal, akkor Teherán akár csődközeli helyzetbe is kerülhet. Ugyanakkor a ma kezdődő és két napig tartó tárgyalások mutatják meg azt, mennyire őszinte Rohani nyitást ösztönző politikája. A megegyezés távolról sem látszik egyszerűnek. Az atomtárgyalások tíz év óta egy helyben topognak. A hatok két követeléssel állnak elő. Egyrészt azt követelik, hagyjon fel Irán az urán húsz százalékra való dúsításával, amelyet 2010-ben kezdett el Teherán. Mindez azért alapvető feltétel, mert a húsz százalékos dúsítási szintű izotópot technikailag könnyű lenne atomtöltetként használni. A Nyugat szerint a békés atomprogramhoz az öt százalékos urándúsítási szint is elegendő. A másik követelés pedig az, hogy átlátható legyen az atomprogram. Ennek keretében alá kellene írnia az országnak egy kiegészítő egyezményt, valamint teljes körűen együtt kellene működnie a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértőivel Teherán 2003-as vállalásainak megfelelően. Ez azt jelenti, hogy bármikor lehetővé kell tennie az ENSZ ellenőrök számára az iráni atomlétesítményekben való vizsgálódást.
Ezek a követelések nem újak Irán számára. A legutóbbi tanácskozáson, 2013 áprilisában a kazah fővárosban, Almatiban is megfogalmazták a hatok, akkor azonban Teherán elutasította a felvetést.
Netanjahu óvott a szankciók enyhítéséről
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő tegnap a knesszet ülésszakának megnyitásakor mondott beszédében úgy vélekedett, "történelmi hiba" lenne, ha most enyhítené a nemzetközi közösség az Irán elleni szankciókat. Az izraeli miniszterelnök e beszédében is kétségbe vonta az iráni enyhülési szándék komolyságát. Teherán a szankciók ellenére is megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait és folytatja az urándúsítást, mutatott rá Netanjahu.