Idő kérdése volt, mikor történik tragédia a Duna fővárosi szakaszán, ugyanis az elmúlt években egyre kaotikusabbá vált a helyzet Aki nem szállt vízre, az is látta, hogy néhány év alatt a sokszorosára nőtt a forgalom – mondta Orth Tomas hajózási szakember. – Ami egyáltalán nem baj, rengeteg olyan város akad, ahol hosszú évtizedek óta a a nagy hajóforgalom a mindennapok része, például Párizs, London vagy Amszterdam.
Csakhogy ezekben a városokban a hajózási szabályozást folyamatosan a forgalomhoz alakították-alakítják, Budapesten viszont ez elmaradt.
Orth Tomas hozzátette, amíg megfelelő az időjárás, süt a nap, nincs áradás, akkor a jó láthatóság miatt értelemszerűen radikálisan lecsökken a balesetveszély, viszont a szabályokat éppen úgy kell kialakítani, hogy a kritikusabb időszakokban is működjenek.
Jelenleg a Duna olyan, mint egy hangyaboly – jelentette ki. – Ilyen forgalomnál már szükség lehet egy hajózási radarközpontra, melyet úgy kell elképzelni, mint a reptereken a légiforgalmi irányítókat. Akik radaron belátják a folyó fővárosi szakaszát, s folyamatosan kapcsolatban vannak a hajókkal, éppen úgy, mint a légiirányítók a pilótákkal.
A szakember megjegyezte, a vízi közlekedés azért is veszélyesebb bizonyos szempontból, mint például a közúti, mert a hajók nem tudnak úgy fékezni, mint az autók, azaz esetükben sokkal nagyobb a jelentősége a megelőzésnek, a megfelelő navigációnak. Ehhez persze megfelelő szakemberek is kellenek, s a hirtelen megnőtt forgalom miatt felhígult a szakma.
Persze, ha valakinek az adott hatóság kiállítja a megfelelő papírt, hivatalosan közlekedhet, más kérdés, hogy mekkora a rutinja – vélekedett Orth. Amúgy a hajózás szerinte abban is különbözik a közúti közlekedéstől, hogy itt egy baleset esetén alapból mindkét kapitány hibás, aztán a vizsgálat eldönti, melyikük, milyen mértékben.
